Folia historica 2
Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1867—1873.
vezett felolvasást. Fischer János kereskedelmi iskolaigazgató tervbe vett előadásának címe: „A gabonakereskedés és annak legelőnyösebb értékesítési módjairól Magyarországon". Februárban egy elmaradt előadás helyett Vidacs és Henszlmann Imre „rögtönöztek" előadást a „szabadság, egyenlőség, testvériségről". 5 0 Ezek mellett az üléseken rendszeresen felolvasták a vidéki városokból érkezett leveleket a fiók demokrata körök felállításáról, tehát tájékoztatták a tagságot a mozgalom terjedéséről. A vidéki egyletek is lényegében felolvasókörök voltak, ahol leggyakrabban a Magyar Űjság és A Nép Zászlója c. ellenzéki lapokból tartották a felolvasást. Ezeken keresztül a demokrata kör széles körű agitációt fejtett ki a szervezkedés érdekében és egyúttal a szélsőbal politikájának népszerűsítésében. A vidéki körökben erőteljesen hangot kapott a paraszti rétegek sérelme is. A pesti körben sem hiányzott az egzisztenciális kérdés felvetése. Vidacs már említett előadásában Kossuthnak nemcsak politikáját, hanem gazdasági intézkedéseit is méltatta, amikor az ipar és kereskedelem emelése körül szerzett érdemeiről beszélt, s a jelenlegi gazdaságpolitikát bírálta. Ezzel tulajdonképpen a saját osztályának sérelmeit igyekezett tolmácsolni. Madarász turini látogatásával (1868. február) megerősödtek a kapcsolatok Kossuthtal, ezt követően országszerte fellendülőben volt a mozgalom. A kezdeti sikerek azt mutatták, hogy hatalmas szervezet van kialakulóban. A kormány nem késlekedett ezt meggátolni. Az ellenakcióval már korábban kész volt, amikor megszervezte saját „köreit". Ezek egyike az „egyenlőségi körnek" nevezett társulás volt, amelyben „a kormány hivatalnokai és a félhivatalos lapok tollvitézei vezérkedtek". 5 7 A demokrata körök sikereit azonban nem tudták ellensúlyozni, egyik sem tudott akkora tömeghatást elérni. A kormány részéről különösen a vidéki fejleményeket kísérték figyelemmel, de még egy márciusi leiratban arról volt szó, hogy „nem szándékozik meggátolni addig, míg nagyobb mérvben szaporodása és veszélyes volta tényleg meggyőződést nem tett." 5 8 A demokrata körök veszélyes voltát — forma szerint — az alapszabályok 3. pontjában találták meg, a már említett célkitűzés megjelölésében. 1868. március 3-án kelt belügyminiszteri leirat utasítást adott e pont módosítására s a szabályzat alapján a pesti kör működését betiltotta. 5 9 A demokrata kör válasza elutasító volt. Merész hangú feliratában megtagadta a 3. pont módosítását, amely „egyértelmű lenne az 1848. alkotmány megtagadásával". Azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a szabadság, egyenlőség, testvériség elvei a 67-es törvény alapján nem fejleszthetők és joga minden polgárnak és társulatnak a törvények korlátain belül eszmecsere útján a fennálló törvények megváltoztatása. Érvelt azzal is, hogy a 48-as alkotmány 91
