Folia historica 2

Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1867—1873.

tábornagy érdem jelét, Gáspár honvédtábornok fényképét, a még életben levő honvédtisztek névsorát, a menház tervét és történetét, valamint az ünnepély napján megjelent magyar hírlapokat he­lyezték el. 4 7 Az építkezések megindulásával megnőttek a gondok. 1872 májusában Vidacs első pesszimista hangvételű felhívását olvashatjuk: az adakozásból származó összeget felemésztette az építkezés. Az épület nemsokára készen lesz 80 rokkantra számítva s ezeket nincs miből eltartani, bár egyes városok, kerületek és magánosok is ma­gukra vállalták egy-egy rokkant ellátását/' 8 Egy év alatt az épület elkészült és 1872. október 1-én sor kerülhetett a menház felavatására. Az ünnepi megnyitót nagyszámú közönség jelenlétében Vidacs tartotta, majd átadta a menház kulcsait a hon védegylet elnökének, Gáspár Imre tábornoknak. 4 9 Ezzel az ak­tussal Vidacs nagy müve s egyben a szélsőbal nagyszabású akciója sikerrel befejeződött. A menház első parancsnoka Vidacs lett, a „be­népesítést" is ő kezdte meg, de csak rövid ideig viselhette gondját a menház lakóinak. A menház több mint hét évtizeddel élte túl létrehozóját, a II. világháború idején pusztult el. A Soroksári út 114. sz. alatt álló épület, amelyhez hatalmas park tartozott, fennállása alatt mintegy 750 honvédnak adott menedéket, utolsó lakói a húszas évek elején távoztak. A menházat 1882-ben állami kezelésbe vették. 1900-ban ki­bővítették az épületet, újabb 50 személy befogadására tették alkal­massá. Az addig eltelt idő alatt ugyanis mind több, egyedül maradt, idős és beteg honvéd vette volna igénybe, de nem volt hely. A hon­védség sanyarú helyzetén nem sokat segített az országgyűlés által megszavazott nyugdíj, amelyet 70 éves kortól folyósítottak részükre. 1887-ben a menháziak fogtak össze kint élő honvédtársaik érdekében, hogy az országgyűléstől támogatást kérjenek számukra. 5 0 A menház életét idillikus színben festő cikkek, amelyek időnként a sajtóban megjelentek, vonzóvá tették az intézményt a honvédek előtt, de leg­inkább a ráutaltság volt a döntő szempont a felvételt kérelmezőknél. Mint jellemző adalékot megemlítjük Lebstück Mária, volt főhadnagy kérvényét 1882-ből, amelyben az iránt folyamodik, hogy a menház­ban a fehérneműk kezelése rá bízassék."' 1 Mint a felsorolt adatok bizonyítják, a menházra szükség volt, céljának megfelelően otthont tudott nyújtani a 48-as honvédség maradékainak. Szerepe a demokrata körök szervezésében A szélsőbal kiegyezés elleni harcát szervezetten és szélesebb társadalmi bázisra építve igyekezett folytatni. A demokrata körök 89

Next

/
Thumbnails
Contents