Folia historica 2

Szakály Ferenc: Ali koppányi bég sarca

ben, kin mint egy vezer passa zokott wdwarhoz jamij, ismeglen niolcz feő lo pokroczostull, ismeg egy hozw vy persiay selieöm zeönieg, ismegh ket vegh vont arani, ismegh ket bokor kochiag toll, egy egy bokorban legieön ket zaz zall toll, ismegh ket zwfoett (zwfott?) kechie zeönieg, ket magiar rab, égik Constantinapolban Zenhely Istwan, az másik Bwdan Leway Lázló . .." Szabadon bocsátásakor letette azt a 10 000 forintot, amelyet kezesei Budáról magukkal hoztak és megígérte, hogy további 5000 forintot hat napon belül Komáromba küld, továbbá addigra kieszközli Lévay László elbocsátását is. Fennmaradt kötelezettségeinek a hat nap lejártától számított fél éven belül kellett eleget tennie. Ali bég ígéreteit a megnevezett mezővárosok képviselői a saját kezeslevelükbe foglalták és lakostársaik nevében kijelentették, hogyha a bég kötelezettségeit nem teljesítené, az egész adósság rájuk száll, s annak megfizetése céljából bárhol feltartóztathatják őket, valamint hogy Leonhard Harrach ellen semmiféle törvényes oltalmuk ne lehessen.

9 E vállalással sorsukat Aliéhoz kötötték; a megszállt területen kívüli mozgásuk és ezzel együtt egész kereskedelmi tevékenységük attól függött, hogy a bég hajlandó-e teljesíteni kötelezettségeit, betartja-e a határidőket. [Az Alitól követelt váltságdíj súlyának érzékeltetésére álljanak itt Ferhád basa 1589-ben írott sorai: Állítása szerint „.. . soha meg edgjk (fogságba esett bég) harmjncz ezer fltól (= forintnál) teöbbet nem adót, szeöt ha jsten paranczolatgyat tekjnttywk, egj embernek dja nem teöb, udj mjnt negjuen ezer ospora, azaz ezer fit..." Már a 30 000 forintot sem lehet összegyűjteni, hiszen Szinán basa Ali bégnek „.. . ewneön maga fwfw emberjt atta melléye, azokkal edgjwt, Buda es Temeswar tartomanyat fel kudulwan, teöb mas fel ezer fltnál kezekben nem akat" .. ,

1

0] Ali már a hatodnapra vállaltakat is csak részben teljesítette. Ügy látszik, az 5000 forintot valóban megküldte, legalábbis ennek elmaradása miatt későbbiekben már nem reklamáltak, Lévay kibocsátását azonban már nem tudta elintézni. Helyette a budai basa — aki időközben rádöbbenhetett, hogy előző évi ígéreteivel alaposan túllőtt a célon — már 1585 elején megpróbálkozott a megállapodás szövegének kiforgatásával. Ehhez a megegyezést megelőző tárgyalásokból merítette az érveket: A Haditanács ugyanis 1584 közepén még nem Lévay Lászlót kérte, hanem a Konstantinápolyban fogva tartott Emilio Cordavato kiszabadítására törekedett. Mivel azonban még a tárgyalások alatt híre érkezett, hogy Cordavatót a szultán elengedte, e követelés érvényét vesztette, és helyette került szóba a Budán raboskodó Lévay kibocsátásának kérdése. Mint láthattuk, a megegyezésben már ez az 40