Folia historica 2

Berta István: Egy kivándorló szegényember emlékkönyve

között 109 410 fő szállt itt hajóra.

1

5 Konczos írásának értékét növeli, hogy tudjuk, az illegális kivándorlás elsősorban ezek felé a nyugateurópai kikötők felé irányult. Az 1904—1910. között nyugat-európai kikötőkben hajóra szállt kivándorlóknak mindössze 31,9%-a tudott igazolványt vagy szállítási szerződést felmutatni.

1

0 Antwerpenben ez az arány még a fentinél is rosszabb volt, mindössze 19,7%.

1

7 Az illegális kivándorlók magas aránya lehetett a magyarázata annak, hogy a kivándorlótársaságok nem biztosítottak emberibb körülményeket az utazáshoz, hiszen az útlevél nélkül kiszökdöső emberek mindent vállaltak azért, hogy eljussanak Amerikába.

1

8 A beszámolóból az is kiderül, hogy az útleveleket Bécsben ellenőrizték utoljára és a vasúti és hajójegyet is a Red Star Line bécsi irodájában vehették meg. Németországban és Belgiumban csak orvosi szempontból vizsgálták meg az utasokat. Lipcse, ahol Konczos kivándorló csoportja hosszabban időzött, újabb kivándorló csoportok csatlakozási helye volt, valószínű, hogy ide igyekeztek a magyar illegális kivándorlók is. Ez lehet a magyarázata az újabb orvosi vizsgálatnak. Az Emlékkönyv másik írása sajnos csonkán maradt ránk, a kezdő, első oldal hiányzik. Ez a rész a legérdekesebb és legértékesebb, az amerikai magyar bányászok mindennapi életével ismertet meg bennünket. Elmondja, hogy az üjfajta munka megtanulása és megszokása eleinte nehezen megy nekik. Az ismeretlen szerszámok használata, a föld alatti, félhomályban végzett munka szokatlan. Az egymásrautaltság és a közös munka azonban összekapcsolja őket, s ez az összetartás meghatározza egész életüket a bányatelepen.

1

0 Az őket körülvevő idegen világ csak fokozta bennük az összetartozás szükségességének érzését: szabad idejüket is együtt töltötték. A „burdos ház" hétköznapi és ünnepi életét Konczos nagyon őszintén, szépítés nélkül írja le.'

2

0 A könyvek és az újságolvasás mellett megünnepelték a magyar és amerikai ünnepeket, bálokat rendeztek, s ha nagyon nekibúsultak, hát ittak. Mivel más „gondűző hely" a világtól elzárt bányatelepeken nem volt, az ital feledtette velük a fárasztó munkát és a hontalanságot, a pálinka és bor gőze szépítette meg az otthoni világot, a Rába-parti kis falut, és tette elviselhetővé a bányatelepi életet. Az ital mellett azért jutott pénz hazafias célokra, szerencsétlenül járt társaik családjának megsegítésére, ruházkodásra és az otthoni adósságok kifizetésére is. A nehéz munka mellett legtöbbet a honvágytól szenvedtek. A bányászélet, a bányamunka és a honvágy a két alapmotívum, ami Konczos dalain végigvonul. A „Dal a bányáról", „Bányászdal" című és a „De könyen éljük ...", „Rossz volt ránk nézve ...", „Szegény majnér..." kezdetű dalok a bányászélet örömeiről, bánatairól szól203