Folia historica 2

Berta István: Egy kivándorló szegényember emlékkönyve

jünkre, de azért bíztunk, el nem csügetünk soha. Míg eczer csak megint pár év múlva családunk meg szaporodot egy fiúgyermekei, amel Géza nevet kapót, születet 1912. márczius 12. Most még boldogabak voltunk, míg végre az anyagi dolgaink úgy hozták, hogy a sors elszólitot a családom köréből és 1914. Január 21-én megint Amerikába jötem, megint csak el kölöt válnunk, de a sors így hozta, bele kölöt nyugodnunk ..." Ismét Pennsylvániába ment. Az első jó hír után, — 1914. július 8-án született meg Margit nevű leánya — már csak aggasztó híreket hallott az óhaza felől. Kitört a világháború. Az első két évben még levelezés útján tarthatta a kapcsolatot az otthoniakkal, így felesége leveléből tudta meg azt is, hogy Antal nevű testvére elesett az orosz fronton. 1917 és 1919 között az USA habdalépése miatt a levelezés is szünetelt. Csak a kezéhez kerülő újságokból tudta követni az eseményeket, de családja sorsáról semmit sem tudott. Az 1918—19-es forradalmak, a román megszállás, a párizsi békeszerződési tárgyalások hírei az amerikai újságok révén, ha torzítva is, de eljutottak hozzá. 1920. április 18-án, a kényszerűségből hosszúra nyúlott, több mint hatévi „amerikás" élet után végre elindulhatott vissza szülőhazájába. A Taormina nevű olasz gőzhajón utazott Triesztbe és május 13-án érkezett haza, most már véglegesen szülőhazájába, falujába, családjához.

1 * Milyen is volt az a falu, ahonnan Konczos Pál két ízben is nekivágott Amerikának? A két Kesző — Egyházas vagy Nagykesző és Várkesző Vas megye keleti szélén, a kiscelli járásban, a Marcal és a Rába összefolyásánál Vas, Sopron, Győr és Veszprém megye találkozásánál fekszik. A szomszédos Veszprém megye, ezen belül is a pápai járás Dunántúlon a legtöbb kivándorlót adó körzet volt,

2 ennek peremvidékéhez számítható a Marcal és Rába köze, ahol Várkeszőn és Egyházaskeszőn kívül még Nemesmagasi, Kemeneshőgyész, Ostffyasszonyfa stb. is viszonylag magas számmal képviseltette magát n kivándorlási statisztikákban.

3 Az 1905 és 1907 között Magyarországról Amerikába kivándoroltak 10,5%-a önálló őstermelő, 54,8%-a mezőgazdasági segédszemélyzet (cseléd és napszámos), 11,1%-a pedig egyéb napszámosok kategóriájába tartozott. 1911 és 1913 között a fenti arányok a következőképpen módosultak: 14,3%, 52,2%, 11,8%. Amíg 199