Folia historica 2

G. Héri Vera: Az 1891-es temesvári kiállítás és érmei

lyet legalább egyszer meghosszabbítanak), a csoportokat, amelyekben részt lehet venni, valamint a tárgyak beküldési határidejét. A kiállításnak megnyernek egy védnököt, aki energiájával, szaktudásával és több száz forinttal járul hozzá a tárlat sikeréhez. A kiállítást ünnepélyes külsőségek között nyitják meg, rövid idő alatt létrejönnek a „juryk", annyi, ahány csoportra oszlik a kiállítás tematikája. Odaítélik az érmeket, amelyeket szintén a FIK szokott finanszírozni. A kiállítás berekesztése után elszámolják a költségeket, jelentik a FIK-nek és a nyertesek az érmeket körülbelül fél év múlva megkapják. Ekkor jogot nyernek arra, hogy levélpapírjaiikon az érem képét feltüntessék, vagy hirdetésekben felsorolhassák. A kiegyezés utáni országos kiállítások 1872-ben Kecskeméten, 1876-ban Szegeden, 1879-ben Székesfehérváron, 1885-ben Budapesten, 1888-ban Pécsen, 1890-ben Aradon, 1891-ben Temesváron, 1896-ban a millenniumi Budapesten és ezután hosszú idő múlva, 1907-ben újból Pécsett zajlottak le. Több szempontból érdekes az 1891-es temesvári kiállítás. Maga a város az ország egyik legdélibb vidékének központja. A 90-es évektől gazdaságilag dinamikusan fejlődik. A Megyei Monográfiák c. sorozatban a Temesvárról szóló rész szerzője, Lendvai Jenő — némi túlzással — „a magyar Manchaster"-nek tartja és a Balkán felé való gazdasági expanzióban látja biztosítottnak a város fejlődését. Fejlett vasiparral, gépgyártással, fa-, papíriparral és élelmiszeriparral rendelkezik, külföldi tőkebefektetéssel épült egy cipőgyár. Nemzetiségek lakta vidék, mely szinte tüntet magyarságával. Állandó vetélkedés folyik Arad és Temesvár között, és az Aradon tartott 1890-es kiállítás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hosszú tervezgetés és folytonos halasztás után végre létrehozzák Temesváron is a kiállítást, melynek szervezése első percétől kezdve egyik fő szempontja az aradi túlszárnyalása volt. Végül: a kiállításon nyolcféle, s az időszakos kiállítási díjakkal együtt tizenháromféle díjat osztottak, így a kiállítóknak több mint 50%-a kapott valamilyen díjat, ami természetesen csökkenti azok értékét. Ilyen sokféle díjat egyetlen más magyar kiállításon nem osztottak. A kiállítás 1890. április 30-án határoztatott el, amikor a temesvári Kereskedelmi Kamara közgyűlést tartott. Erről a közgyűlésről felszólítást intéztek a Temes megyei, Torontál megyei és Krassó-Szörény megyei Gazdasági Egyletekhez, valamint Temesvár és Pancsova városokhoz a csatlakozásra és anyagi támogatásra/

1 „A temesvári kiállítás helyéül a gyárvárosi kapu és a Béga folyó közötti területet választották . .." közli a Torontál megyei G. E. Ért. 1890. 182