Folia historica 2

G. Héri Vera: Az 1891-es temesvári kiállítás és érmei

G. Héri Vera: Az 1891-es temesvári kiállítás és érmei Magyarországon 1891-ben 18 gazdasági kiállítás volt. Ebben az időben kiállításnak nevezték a fél falura kiterjedő nagyobb szabású vásárt is és a hosszú előkészítést igénylő egész országra kiterjedő „tárlat"-ot is. A kiállítások túlburjánzásának lehetünk tanúi a század végének gazdasági életét vizsgálva. A kiállítást az árutermelés hozta létre. „A kiállító, mint termelő vagy iparűző cikkeinek keletet keres, melyet soha nem találhat föl olyan nagy mértékben, mint a kiállításokon."

1 Meg kell találni a legalkalmasabb helyet, ahol sok ember fordul meg, vonzóvá kell tenni az árut, hogy a nézőből vásárló legyen, gondoskodni kellett a néző kényelméről, és végül, hogy a kiállító rögtön és közvetlenül érdekelve legyen s a versengést is felébresszék, a legjobb darabokat díjazni kell. A kiállítás nyilván a vásárok intézményéből fejlődött ki, abból a gondolatból, hogy az egy tömegben levő áru és a válogatás lehetősége inkább vásárlásra ösztönöz, mint ha a nézőnek többször kellene próbálkozni és az áru után járni. Míg azonban a vásár lényege mindig a közvetlen és azonnali vétel, addig a kiállítás részben felhívás is a leendő vevőhöz, de egyszersmind egy adott gazdasági állapot kifejezője is. Ezért feltehetően túlzott Gellérinek az a véleménye, hogy az első kiállítás Nürnbergben lett volna, 1569-ben.

2 Ügy véli, hogy a kiállítás intézménye a céhektől indul ki, a remek készítése és közszemlére helyezése az első lépés a kiállítás létrejöttéhez. Ügy gondolom, a céhszervezet célja nem a többtermelés, nem a versengés és nem a túlkínálat kinyilvánítása, éppen ellenkezőleg, célja az elzárkózás, a termelési technika azonos szinten való tartása és a drágán való termelés biztosítása. Inkább közel állnak a mai értelemben vett kiállításhoz azok, amelyeket Máday említ mint elsőket: „175612* 179