Folia historica 2

F. Dózsa Katalin: A szabóipar Magyarországon a dualizmus korában

A Szabó Hírlapot tekintette hivatalos lapjának a Nőiszabók Ipartestülete is, egészen 1908-ig, amikor megindítják a Női Szabó­iparosok Lapját. Kifejezetten a szabómunkások, segédek érdekeit védte a Szabók Szaklapja (1893—1939) és az abba beleolvadó Magyarországi Szabók Szaklapja (1893—1895), amely a szakegylet lapja lett. A fentieken kívül is létezett néhány rövid életű és kevésbé jelentős lap, így pl. a Szabó Kisiparos, mely az otthon dolgozó darab­számos munkások érdekeit védő, jelentéktelen hatókörű lap volt. Gyakori volt az is, hogy egy-egy cég reklámkiadványként jelentetett meg „szaklapot" (Centiméter, La Toilette stb.). A kisiparnak, raktári termelésnek és a konfekciógyártásnak egyaránt veszedelmes vetélytársat jelentett a külföldi behozatal. Az 50-es években kezdődött, de a 80-as években vált jelentőssé, és ha­marosan olyan nagyarányú lett — elsősorban a bécsi és prossnitzi gyárak importja —, hogy az egész magyar szabóipart fojtogatta. Ugyanakkor a 60—70-es években jelentős balkáni, romániai ki­vitel csökkent. 1868-ban a ruházati és textilcikkek (öltönyök, divat- és piperecikkek, selyem-, gyapjú-, vászon-, pamutáru) A szabóipar helyzete behozatala: kivitele: 69 909 596 Frt, 15 781 522 Frt értékű volt; 1882-ben a ruházati ipar és segédanyagok behozatala: kivitele: 201 526 000 Frt, 26 591 000 Frt értékű volt. 1884—86 között ruházati átlaga: kivitele: cikkek (textil nem!) behozatalának 26 076 000 Frt, 9 902 000 Frt. ebből férfiruha behozatala kivitele 1884-ben 1885-ben 1886-ban 9 261 000 Frt 7 205 000 Frt 7 429 000 Frt 5 267 000 Frt 4 295 000 Frt 3 746 000 Frt 148

Next

/
Thumbnails
Contents