Folia historica 2
Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1867—1873.
Szerepe a gazdasági életben Vidacsot bármennyire lekötötték politikai teendői, gazdasági ügyeit sem hanyagolta el. Elsődleges gondja volt a gyár termékeinek értékesítése, s mivel a hazai piac nem nyújtott elég lehetőséget a külföldi tőkeérdekeltségek terjeszkedése folytán, neki is külföldi piacok szerzésére kellett figyelmét fordítani. 1868 őszén útra kelt, bejárta Ázsia és Afrika egy részét, a szuezi csatorna környékét, hogy malomipari berendezéseinek piacot találjon és nem eredménytelenül. Az évekkel azelőtti nyugat-európai körutazás után most egy egészen más világrészt ismert meg, és mint Dunyov barátjának írta: „meggyőződtem újra, hogy mi mennyire elmaradtunk minden tekintetben, ..." S meggyőződéssel vallja azt is, hogy ennek az elmaradottságnak az oka, hogy nincsen „valódi nemzeti kormányunk, mely a hazai ipar és kereskedelem fejlesztését szívén viselné." 10 0 Ugyanezt fejtegeti az 1869-es pénzügyi válság kapcsán írt másik levelében, amikor az idegen tőkékkel alapított vállalatoknak a kormány által történő támogatásáról ir. A pénzügyi nehézségek indították arra, hogy gazdasági téren is nagyobb vállalkozásokba fogjon. A kiegyezés után, főleg 1869-től élénkülni kezdett a gazdasági élet, megszaporodtak a pénzintézetek, polgári elemek részvételével részvénytársaságok alakultak takarékpénztárak felállítására. A Pest Terézvárosi, és a Pest Külvárosi takarékpénztárak mellett az elsők között alakult meg a Ferenc-Józsefvárosi takarékpénztár, melynek kezdeményezői Vidacs János, Horváth Gáspár és Simkovics János voltak. 10 1 E részvónytársulatok célja az alapszabály szerint: ,,a kevésbé vagyonos néposztálynak alkalmat nyújtani arra, hogy megtakarított összegeinek feleslegét szükség idejére félretegye, s kamatok s ezek kamatjaival szaporíthassa; ... továbbá előlegek és kölcsönök adásával a lakosság egyéb osztályainak érdekeit előmozdítani. . ." Ez a cél, amely a Teréz-, és a FerencJózsefvárosi takarékpénztár alapszabályaiban szó szerint is megegyezik, a kispolgári rétegek igényeit kívánta kielégíteni. Vidacsék részvénytársaságának alapszabályait 1869. szeptember 17-iki dátummal hagyták jóvá. Az aláírási felhívás még július 2-án megjelent és az alapszabályok értelmében a 4000 darab 100 forintos részvény által képviselt alaptőkéből 3200 darab 100 forintos részvényt nyilvános aláírásra kibocsátottak. 10 2 12 nappal később közölték az eredményt: a 3200 részvényre 2659 aláírással 16 519 részvényt jegyeztek. 10 3 Az augusztus 1-én tartott alakuló gyűlésen megválasztották az ügyintéző bizottságot, a társulat elnöke Vidacs lett. Az 1871. februárban tartott közgyűlés már sikerekről adhatott számot. „Ámbár nehéz körülmények között lépett a küzdtérre és tetteit nagyon megnehezítette 104
