Folia historica 1

Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1848-1867

a megbeszélés után a résztvevők az egyetemekre vonultak, hogy csatla­kozásra szólitsák fel a hallgatókat. Először az orvosi egyetemet keres­ték fel, ahol Vasvári beszélt az egyetemistákhoz. Onnan a mérnöki karra vonultak, végUl a jogászok és bölcsészek k^ra következett.Itt várt \idacs­ra az a feladat, hogy a kar hallgatóit a forradalom Ügyének megnyerje. Felszólítása "kimondhatatlan lelkesedéssel el is fogadtatott." Rövid és szenvedélyes hangú beszédéből kiderül az is, hogy éppen aznap tanácsol­ták el az egyetemről a reformlakoma propagálása miatt. Ezt a lakomát Petőfiék korábban határozták el és 19-én akarták megtartani, de az ese­mények következtében elmaradt. Az ifjú jogász érthetően sérelmezte a tanári kar határozatát kizárásáról és ezt beszédében is kifejezésre jut­tatta. Mondanivalójának lényeges vonása volt egyébként az egyetemi je­zsuitizmus ostorozása egyrészt, másrészt a szabadság érdekében való összefogásra és tettekre buzdító. Szavait a hallgatók egyetértéssel fo­gadták már azért is, mert az ifjúság az egyetemek reformjainak valő­raváltását is remélte a forradalomtól. Kifejezésre jutott ez a két nap­pal később ez ügyben beadott petíciójukban, amelyben olyan tanárok el­mozdítását kérték, akiknek gondolkodásmódja nem felelt meg a kor kö­vetelményeinek. Különösen indokolt volt ez a kérelem a jogi kar hallga­tóinál, mert amig az orvosi kar "derék tanárai" csatlakoztak, addig a jogi kar egyes tanárai igyekeztek a hallgatókat is visszatartani. ® Vidacs­nak tehát lényegesen nehezebb feladatot kellett elvégeznie a jogászok kö­zött, mint társainak. Vidacs ezután az ifjúság által felemelve az egyetemi piacon mondott beszédet, ahol hasonló szellemben szónokolt még Jókai, Petőfi és Vasvári . A piactéren nagy tömeg tolongott (számuk ötezerre tehető), amely fellel­kesülve már-már vérontásra gondolt, amikor Vidacs ismét szót kért. "Csillapító szózata" a forradalom vértelenségét kívánta biztosítani, s an­nak célját az "üdvös átalakulás" elé emelt gátak lerontásában határozta meg. A nép nem a bosszú, hanem az eredmények kivívásáért kelt fel - figyelmeztetett - és a szabadság zászlaja alá csatlakozott. A francia forradalmat állítja példaképül a felkelt nemzet elé, amelytiez méltóan, kell megvívni a harcot. Közvetlen feladatként a szabad sajtó kivivását, a nyomdák lefoglalását jelöli meg, amely a gondolat közlekedésének sza­bad teret enged. 7 A sajtószabadság, mint ismeretes, a reformország­gyűlések sokat vitatott és meg nem oldott kérdése volt. A reformok hí­vei az ország társadalmi átalakulásának legfontosabb tényezői közé so­rolták. Az ifjúság által szerkesztett 12 pontban is az első helyre ke­rült. Ennek végrehajtásaként első teendő a sajtó lefoglalása volt. Vidacs beszédéből világosan kitűnik a francia forradalom hatása, de annak társadalomformáló követelései nála még csak homályos megfogal­mazásban szerepelnek. A lelkes szónoklatok eredményeként ezután vonult a tömeg a Hátva­98

Next

/
Thumbnails
Contents