Folia historica 1

Rózsa György: Vázlat a magyar országgyűlések ikonográfiájához

Azt már eddig is tudtuk, hogy I. Ferenc koronázása egyes jeleneteinek ábrázolásánál II. Lipót két évvel korábbi pozsonyi koronázásának megfelelő képeit vették alapul. Bemutatott rajzunk 1970es dátuma és budai háttere — ugy látszik — ellentmondást tartalmaz, hiszen 1790-ben még Pozsonyban folyt le a koronázás. De II. Lipóttal kapcsolatban már felmerült Buda, a magyarok már ót is ott szerették volna megkoronázni. Schütz tehát valószinüleg előre elkészitette rajzát, s amikor a helyszin kérdése véglegesen eldőlt, a felhasználhatatlan kompozíciót félretette. Két évmulva azonban, I. Ferenc azonos formában, de most már valóban Budán történt koronázási kardvágási jelenetének ábrázolásánál felhasználta. A helyszin kérdéséről még annyit kell megjegyeznünk, hogy a környezet nem a budai Széna-tér környéke, hanem a Bem József utca vonalában fekszik, amint az egykorú leírások is a Víziváros és az Újváros (Neustift) határán említik a Királydombot.

2 ^ Egyébként a koronázási ábrázolások keletkezésével kapcsolatban hasonló jelenségekre már az egykorú magyar újság szerkesztői is felhívták olvasóik figyelmét. A királykoronázások mellett az or szággyüléseken történt a király után következő legmagasabb közjogi méltóság, a nádor (palatínus) megválasztása és beiktatása is. Erre vonatkozólag egy ábrázolás maradt ránk, amelyen azt a jelenetet láthatjuk, amikor István főherceg bátyja, V. Ferdinánd kezébe leteszi a nádori esküt. A helyszin a pozsonyi primási palota nagyterme, az időpont 1 847.november 12-e, a résztvevők a két tábla tagjai. Az ünnepi aktust a sokat foglalkoztatott bécsi Josef Lanzedelli (1807— 1873) litográfiája örökítette meg.

2^ A tanácskozótermek falain kívül is történtek olyan események, amelyek szorosan összefüggenek az országgyűlés munkájával és igy képes forrásanyaguk az országgyűlés-ikonográfia körébe tartozik. Ilyenek a különféle szűkebb körű tárgyalások, az országgyűlés és az uralkodó érintkezését fenntartó küldöttségek utazása és fogadásai, a követválasztás és az ezzel kapcsolatos korteskedés. Főként azutolsó témánál a reális, zsánerszerü vagy karikaturisztikus ábrázolások mennyisége kiragadott példák ismertetésére kényszerit bennünket. Az 1865—68. évi országgyűlés un, 67-es bizottságának a Magyar Tudományos Akadémia nemrég befejezett palotájában tartott ülését neves illusztrátorunk, Greguss János (1837-1892) rajzolta le. 2

4 1848. március 16-án V. Ferdinánd a bécsi Burgban fogadta az utolsó rendi országgyűlés küldöttségét. Erről a jelenetről egy Bécsben megjelent litográfia tájékoztat bennünket.

2"' Ugyanerre az ors zággyülésre sikerült az ellenzéki nemességnek Kossuth Lajost Pest megye követévé választania. Franz Weissnek Walzel kiadásában megjelent színezett litográfiája azt a jelenetet állítja elénk, amikor Kossuth hívei sikerüket az alig befejezett Nemzeti Muzeum előtt tartott, cigányzenével kisért lovas felvonulással ünnepelték meg. 87