Folia historica 1

Rózsa György: Vázlat a magyar országgyűlések ikonográfiájához

Parlament mintegy Budapest jelképévé vált, a városkép egyik legjellegzetesebb, legfelejthetetlenebb részlete. A Duna-parton erőteljesen érvényesülő tornyos-kupolás sziluettje a londoni Parlamentet juttatja eszünkbe. Mestere, Steindl Imre (1 839- 1 902)eklektikus módon oldotta meg feladatát. A hosszanti oldalával a folyópartra támaszkodó épületen gótikus, reneszánsz, barokk, sőt nemzetinek vélt elemekkel is találkozunk. A belső elrendezésben Steindl annyira korszerűt és a rendeltetésnek megfelelőt alkotott, hogy még ma, a megváltozott társadalmi körülmények között is alkalmas arra, hogy állami életünk központja legyen. Itt tanácskozik az egykamarás országgyűlés, itt székelnek a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak hivatalai. A tehetséges magyar grafikusművész, Vadász Endre (1901—1944) két világháború közöttkeletkezett rézkarca az épületet a Duna túlsó partjáról nézve állitja elénk (54. kép. ). Az országgyűléssel kapcsolatos ikonográfiái forrásanyag második csoportját valóban lefolyt ülések hiteles ábrázolásai alkotják. Ilyent többet is ismerünk a 19. századból. Első az 1832—

Зб-os országgyűlés alsótáblai üléséről készült rézmetszet, amelyet a szignatúra tanúsága szerint A.J.Groitsch rajzolt és metszett. (46. kép.) Sajnos, sem a művész személyéről, sem a lap keletkezési körülményeiről nem tudunk semmi közelebbit.'® A magasított, korláttal elzárt pódiumon az elnöklő királyi személynök (personalis), a többi hivatalos személy és a jegyzők mellett egyházi résztvevőket is láthatunk.Utóbbiak korábban a jobboldali asztalnál foglaltak helyet, csak 1836-ban, ideiglenesen kerültek fel a pódiumra. A terem hosszában elhelyezett három hosszú asztal mellett ülnek a követek a négy kerület szerinti csoportosításban.A Dunán inneni és Dunán tuli megyéket képviselő két-két képviselő egymás mellett, a Tiszán inneniek és Tiszán túliak pedig egymással szemben foglaltak helyet. A későbbi, a politikai felfogásra utaló elhelyezkedéstől eltérő ülésrend azért volt fontos, mivel a javaslatok előkészítésében jelentős szerepet játszó kerületi ülések elnöklésének rendjét ez határozta meg. A képen az egyik ablakmélyedésben gyorsírót látunk, az ő munkája tette lehetővé az ülések jegyzőkönyveinek kinyomtatását. Az asztaloktól távolabb, a követek mögött az országgyűlési ifjak állanak, akik ugyan nem vettek részt a tárgyalásokban, de a hangulat irányítására befolyást gyakoroltak. A teremnek egy 1848-ból származó és nem konkrét ülést ábrázoló képén az 1843-ban megváltoztatott ülésrendet tanulmányozhatjuk: az elnöki asztal az ajtóval szemközti hosszú falhoz került, a követek pedig az erre merőlegesen elhelyezett 13 kisebb asztal mellett láthatók. ' ' 84