Folia historica 1
Cennerné Wilhelmb Gizella: 16-19. századi grafikus viseletsorozatok - Közép-Európa nemzetiségei életének és társadalmi helyzetének képes forrásai
Valério rézkarc sorozata egészen más célkitűzésből született mint a korábbi sorozatok. A művésznek nem az volt a célja, hogy hazánk lakosságának nemzetiségi-társadalmi keresztmetszetét adja, hanem maradandó művészi benyomást nyújtó grafikai alapok alkotása. A téma magával ragadó ereje a munka során megsokszorozta kifejezőkészségét. Inspirációjának közvetlen jellegéről azonban csak helyszini vázlatainak tematikai összetételét ismerve nyilatkozhatnánk végérvényesen. E rajzok grafikai soks zorositásra történő kiválasztását számos művészi és technikai tényező motiválhatta. Tökéletes technikai tudásának és őszinte, témája lényegét kifejező művészi alakitásának mindenképpen kiváló ábrázolásokat köszönhetünk. Ilyen kimagasló alkotások közös sorsa, hogy kisebb tehetségek később mintának használják fel, vagy szóról szóra lemásolják őket. Az 1860-as évek elején az olasz egység és függetlenség politikai és katonai mozgalmai megrendítették az osztrák császárságot. Ebben az időben adta ki Paterno bécsi kiadóvállalata az osztrák csázári korona uralma alatt élő népek 140 lapból álló viseletalbumát. A sorozat nagy részének közepes tehetségű osztrák rajzolója, Franz Kollarz, Valério majdnem minden kompozícióját átvette. Eddig nem ábrázolt vidékek viseleteivel történő témakiegészités esetében sem alkotott önállóan. A bemutatott nemzetiségek körének kiszélesítése különleges okokből történt. A mai Magyarország délkeleti csücskének néprajzi képe igen változatos, m'ert e területen magyarok, szlovákok, románok és németek egyaránt megtelepültek. 1857-ben a császári pár első együttes magyarom szági utazása során ezt az országrészt is felkereste. Feltehetőleg ezzel a látogatással kapcsolatban kerültek, Erzsébet királyné tulajdonába idevaló népi tipusokat ábrázoló vizfestmények. E rajzokat, ugyanugy, mint a látogatás fontosabb eseményeit megörökítő ábrázolásokat, később szines kőrajzban sokszorosították. Böss József néprajzi szempontból hiteles alkotásait vette alapul, beállitásbeli változtatásokkal Kollarz sorozata megfelelő lapjain. Így, bár viseletalbuma nem törekedett topografikus teljességre, olyan ábrázolásokkal egészítette ki a hagyományos témakört, amelyek eddig nem szerepeltek a grafikusok alkotásai között. 84 A mult század második felének „Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben" cimü földrajzi-néprajzi-történeti leirasa időrendben az utolsó mü, mellyel még röviden foglalkozni kivánunk. Az előkészitó munkálatok alaposságának tökéletesen megfelel a megjelent széles körű képanyag, igy nyugodtan mondhatjuk, hogy a mü Magyarország nemzetiségeinek hiánytalan bemutatása tekintetében elérte célját. Ami azonban témaválasztásának társadalmi helyzetet rögzitő oldalát illeti, a kötetek koruk elsősorban a népművészet felé orien32