Folia historica 1

Cennerné Wilhelmb Gizella: 16-19. századi grafikus viseletsorozatok - Közép-Európa nemzetiségei életének és társadalmi helyzetének képes forrásai

egyszerű viseletének jellegzetes darabja a szines anyagból készült bő, csuklyás köpeny.-^(8. kép) A tiszai fuvolás viselete ugyanugy alig különbözik a korabeli parasztokétól,^ mint a román talpasé.

3

7 A sorozatban magyar figurák is szerepelnek: egy közhuszár, egy huszártiszt, egy talpas és egy marhahajcsár.

3® Az egész ország lakosságát átfogóan bemutató viseletsorozat csak később, a felvilágosodás fejlettebb eszmevilágából születhetett meg, az elnyomott parasztság életkörülményei iránti érdeklődésből és a nemzeti érzés ébredezéséből. Első, teljességre törekvő vise letsorozatunk létrejöttében az emiitett pozitiv tényezők mellett egy pozitivnak korántsem nevezhető momentum is közrejátszott: az osztrák császárság megalapitása (1804). Ez a tény azonban kedvezően alakitotta az album anyagának összeválogatását, melv lehető teljességre törekedett, amint ez már a cimből is kitűnik. Az utólag kézzel szinezett rézkarcok előképeit Vinzenz Georg Kininger, a kitűnő bécsi portré-, és életképfestő készitette, feltehetőleg az egyes vidékekről beküldött helyszini vázlatok alapján. A 100 lapból álló so.rozat figurái között ugyanugy megtalálhatjuk Tirol és Salzburg lakóit, mint Verona és Mantua környékének parasztjait, vagy amorvaországi Eger vidékének és Bukovina területének jellegzetes népi tipusait. 23 lap képviseli a történelmi Magyarország területének lakosságát, 12 a közvetlenül szomszédos országokét. A magyar férfi viselet anyagában még a régi, házilag előállitott vászon és szövet túlsúlyát mutatja, a suba viszont már kézműiparos munkája, a süveg a régi, XVIII. századi magas tetejű formát őrzi.

4

0 (9. kép) A magyar női viseletek kivétel nélkül a Dunántulról származnak: Fehér, Sopron és Vas megyéből?' A szlovákok közül, nyilván festői öltözetük miatt, Nógrád és Nyitra megye lakosaira esett a választás. (10. kép) Öt lapon láthatunk románokat: Nagyszeben környéki parasztot és parasztasszonyokat, Herkules-fürdői leányt és egy férfi és női viseletet a hegyvidéki románság köréből.

4^ A Nagyszeben környéki parasztasszonyok ábrázolásán nemcsak a viselettel ismerkedhetünk meg, hanem a vidék lakosainak mindennapi életével is. A fonás bemutatásával már a Marsiglit utánzó sorozatokon is találkozhatunk. 44 A hegyek közötti, öszvérháton történő közlekedés motívuma sem uj, Neuhauser Ferenc kisméretű akvarellsorozata egyik lapjának hátterében is előfordul.

4"' Horvátországból Slunj és Ogulin környéki parasztasszonyok, valamint etnográfiai^ kuriózumként, egy sásból font esőköpenyt viselő pásztor szerepel. A szerbek közül ismét a határőrvidék férfilakosságának szinpompás viselete dominál. Az északkeleti Kárpátokban lakó rutének öltözete elárulja szegényes életkörülményeiket. A balta a férfi övében fő jövedelmi forrásukra, a fadöntésre és usztatásra utal, mig a női figuránál ismét a V.>

ár.ifonás motívuma jelképzei a primitiv, önellátó termelést. 28