Folia historica 1

Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1848-1867

ban megrendelt 500 röplap próbapéldánya el is késztllt október végére, de ezeket a hatóság időben felfedezte és Worafka lefoglaltatta "kormányellenes és kiegyezésellenes tendenciája" miatt. ^ Hogy mi volt a célja a beszéd külön kiadásának, illetve terjesztésének, arra vonatkozóan a közben történt események adnak magyarázatot. A beszéd elhangzását követő napon indult meg a poroszok támadása, és a porosz-osztrák háború kitörése ismét felcsillantotta a reményt, az osztrák ellenes megmozdulás lehetőségét. Az emigráció is akcióba lépett ennek a lehetőségnek a kihasználására. Kossuth proklamációk jelentek meg újra s egyéb forradalmi kiáltványok, amelyek egyike Galacból származott. A kiáltványok terjesztését a fent idézett bizalmas jegyzőkönyv egy "felforgató párt" tevékenységével hozza kapcsolatba, amely a fővárosban és vidéken egyaránt osztrák ellenes agitációt fejt ki. A szervezkedés központjában Vidacs Jánost jelöli meg utalva röplapjainak terjesztésére. Vidacsot tehát nem elégíti ki a parlamenti harc, ahol a szélbal kis csoportjával együtt szívósan ktlzd a Deák-féle kiegyezési törekvések meghiúsításáért. De ez a harc elég kilátástalan, tekintve pártjuk kisebbségét. Az országgyűlésen kivUl is mozgósítani akar, szélesíteni a kiegyezést ellenzők táborát. Vidacsnak ez az akciója beszédének kinyomtatását illetően nevezhető egyéninek, máskülönben része volt a szélbal által indított mozgalomnak, amellyel ellenzéki politikájuknak igyekeztek tömegeket szerezni. László Imre és más képviselőkről is érkezett olyan jelentés, hogy "választási kerületüket kormányellenes izgatási célokkal részint már beutazták részint szándékoznak. A szélbal kiegyezésellenes harca szükségképpen maga után vonta a szorosabb összeköttetés keresését az emigrációval. Kossuth terveit, elképzeléseit nem eléggé ismerték ahhoz, hogy eredményesen felhasználhassák agitációjukban a készülő kiegyezés ellen, amelynek előrehaladott tárgyalásait szakította félbe a porosz-osztrák háború. Ez a külpolitikai fordulat és várható kihasználása gondot okozott az emigrációnak. Terveinek megvalósításához hazai földön, hiányzott az akcióképes, egységes,az emigrációval szorosan egyUttmUködő szervezet. Az az elgondolás, hogy a honvédsegélyegyleteket Ilyenné fejlesszék, nem valósult meg. Laza volt a kapcsolat az emigráció és az otthoni rokonszenvező csoportok között, igy a szélsőbaloldallal is. Kossuth nem egyszer panaszkodott a miatt, hogy ez a párt sem küldött hozzá senkit tájékozódni, amelyik azt állítja, hogy a 49-es zászlót Kossuth nélkül nem lehet fölemelni. Éppen ezek a laza kapcsolatok adtak lehetőséget arra, hogy lelkiismeretlen egyének, kihasználva Kossuthnak a hazai viszonyokban való tájékozatlanságát, kalandor tevékenységet folytassanak, veszélyeztetve a nemzeti Ügyet. 1866 juniusában derUlt fény a Komáromy-Csáky-féle Uzelmekre, akik az emigrációt azzal az állitással vezették félre, hogy itthon nagy 123