Folia historica 1

Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1848-1867

tott ki az a helyzet, hogy kis, elszigetelt csoportosulások jöttek létre, főleg a volt honvédtisztek aktívabb elemeiből. Az ötvenes évek függetlenségi mozgalmaihoz hasonlóan konspirativ alapon indultak meg a szervez kedések, csak most az olasz minta helyett lengyel mintát vettek alapul. A szervezkedés vezetői most is abból a meggyőződésből indultak ki, hogy a Habsburg ellenes erők tömörítésére elegendő a népben élő elkeseredés. A számukra kedvezőnek Ígérkező külpolitikai fordulat a lengyel eseménynyel bekövetkezett, ugy vélték, már csak a fegyverbeszőlitó felhívást kell kibocsátani. Az egyik ilyen titkos társaság Országos Védelmi Bizottmány néven már áprilisban megjelentette az első fegyverbeszőlitó proklamáciőt.^ Egy hónap múlva követte ezt egy második, már katonai szervezési készületekre utaló un. kinevezési dekrétum. A szervezkedést a számukra megbízhatónak itélt személyekhez szóló levelek utján folytatták. Az egyik ilyen, junius 15-én kelt levél, már részletes utasításokat közöl.

58 A "lengyel módra" alakult titkos bizottmány feladatául tűzte ki megyékben és városokban titkos albizottmányok szervezését, majd rövid időn belül, gerillacsapatok, honvédseregek és nemzetőrsereg felálitását. Minden nemzetiség számára ideiglenes alkotmányt igért a felszabadulás utáni végleges rendezésig. A címzettet, mint a bizottmány tagját, megbizták gerillacsapatok szervezésével. A csapatba volt honvédek, szolgált katonák, és más "független emberek" szervezésére szólt az utasitás. A volt honvédek szervezkedése konspirativ jellegénél fogva nem lehetett eredményes. Nem mindig választották meg jól a bizalmukra érdemesített személyt sem, igy történt, hogy a fent jelzett, gr. Beleznayhoz intézett levelet, már julius 7-én Pest megye főispánja továbbíthatta a felsőbb hatóságokhoz.A proklamációkra és egyéb röpiratokra már korábban felfigyelt a rendőrség. Egy május végén felvett jegyzőkönyv alapján bontakozik ki előttünk ennek a csoportnak az akciója. 60 a jegyzőkönyv annak a nyomozásnak az eredményeként született, amelyben a röplapok, illetve a kinevezési dekrétium kiadási helyét, nyomdáját kutatta a rendőrség. A nyomozás során kiderült, hogy az Ugy főszereplője Somogyi József volt 48-as honvédőrnagy, aki maga is terjesztette a röplapokat és többeket beszervezett. Rajta kivUl résztvett a vállalkozásban Jámbor Endre szabómester, Hellmann József ügyvéd és földbirtokos Abonyból, Hanák János zentai lakos, Sógor György betűszedő a Trattner-Károlyi nyomdából. Továbbá egy Knezovics nevezetű egyén, Sebes Emil pesti könyvkereskedő, Vidacs gyáros, Berényi Adolf Vidacs gyári könyvelő és egy Kugyela nevű egyén. A csoport tagjai rendszerint a Zrinyi kávéházban jöttek össze, ahova a körükhöz tartozó lengyelek is jártak. Közöttük egy Olschewsky ne112