Folia historica 1
Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1848-1867
aránt igyekezett ébrentartani, elvbarátra talált Vidacsban. Táncsicsnál az utópista szocializmus talaján álló társadalomszemlélete is egyik magyarázata lehet annak, hogy Vidacs gyárosban keressen támogatót politi kai törekvéseihez. Figyelemre méltó momentumként kell megemliteni Táncsics mellett egy másik személyt, a hasonló társadalomszemléletu Simonyi Antalt,akit már az ötvenes évek közepétől a Vidacs család baráti körében találunk. Simonyi az első neves magyar fényképész és jómodu pesti polgár, politikailag is érdekes egyéniség. Az utópista szocializmus tanainak egyik hazai terjesztője, aki a Gasparich-Kilit-féle perben (1852) vád alá is kertllt, mint "Fourier tanainak elvakult követője." A nemzeti függetlenség kérdésében hasonló álláspontot képviselt mint Vidacs János, ez volt alapja tartós barátságuknak, amely később közös akcióban való részvételben is megnyilvánult. A két személyhez fűződő kapcsolat alapján feltehető, hogy Vidacs előtt nem voltak ismeretlenek az utópista szocializmus tanai sem. A Táncsics által gyakorolt hatás azonban nem ezen a vonalon érte Vidacsot, hanem a forradalmi mozgalmakba való intenzivebb bekapcsolódáshoz vezette. Neve Táncsics révén került az 1860-as események krónikájába. Az 1860-as mozgalom 1859 nyarán, amikor az olasz harctéri események ismertté váltak, országszerte felszinre tört a Habsburg abszolutizmus elleni elégedetlenség. A háborúval kapcsolatos remények az emigrációt és az ország demokratikus erőit egyaránt aktivitásra késztették. Mozgősitő erővel hatott Kossuthék programja és a nép köréből származó radikális hangú, felkelésre szólitó programok és röpiratok. A forradalmi hangulat Pesten az egyetemi ifjúság körében volt a legerősebb, akikkel Táncsics kapcsolatban állott: forradalmi kátéját másolták, terjesztették. Ebben a lelkes hangulatban és mozgalmas légkörben formálódhatott Táncsics utópisztikus terve a fegyveres felkelésről, amelyről Vidacs nevéhez fűzött mondatban emlitést tesz. Ebben az előkészületben került sor a fegyverekről való gondoskodás Ügyében, Táncsics és Vidacs között az egyezkedésre, amelyről Táncsics ezt irja: "gondoskodtam előre arról is, hogy a gyárakban szuronyokat kovácsoljanak, miket póznára üthetni. Erre nézve Vidacs Jánossal egyezkedtem." A felkelés előkészületeiről hasonlóan ir dr. Oláh Gyula, és részletesen tájékoztat az ifjúság szervezkedéséről is, amelyek szerinte a magentai csata hirének vétele után kezdődtek meg. ^ Az egyetemisták kapcsolatairól azt irja, hogy állandó összeköttetést tartottak fenn a kereskedősegédekkel, akikkel együtt tartották összejövetelüket a "Hét választóhoz" c. kávéházban minden este. Továbbá: "Az iparososztály ifjuságá102