O. Merkl szerk.: Folia Entomologica Hungarica 67. (Budapest, 2006)

MÉSZÁROS Zoltán itt kezdetben a molyok és nagylepkék megismerésével és határozásával foglalkozott, mesterei ekkor KOVÁCS Lajos és SZŐCS József voltak. Később, a fénycsapdaadatok birtokában a kártevő lepkefajok populációdinamikájának és előrejelzésének kutatását tűzte ki célul, és ez a téma képezte nagydoktori disszertációjának tárgyát. 1987-ben a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (ma Budapesti Corvinus Egyetem) újjáalakuló Rovartani Tanszékének vezetője lett, mely állást 2000-ig töltötte be. 1991-ben nagydoktori fokozatának elnyerésével egyetemi tanári kinevezést kapott A Kertészeti Egyetemen a természetvédelmi szakirány meghonosítása az ő nevéhez fűződik, valamint sokáig ő volt a vezetője a kertészeti növényvédelem című doktori programnak. MÉSZÁROS Zoltán 1973-1975-ben Kubában tartózkodott, ahol egy ideig a Növényegészségügyi Szolgálat havannai karantén-laboratóriumában entomológusként dolgozott. Később Orientébe, Kuba keleti részébe is eljutott, ahol kaktuszokkal kezdett foglalkozni. Tevékenységének eredményeképpen hat tudományra új kaktuszfajt és alfajt írt le, melyek az Acta Botanica Hungarica lapjain jelentek meg. Kubában végzett gyűjtőútjain mintegy 10 000 csigapéldányt gyűjtött a Magyar Természettudományi Múzeum Csigagyűjteménye akkori vezetőjének, PINTÉR Lászlónak a kérésére, hogy ezzel némiképp enyhítse az 1956-ban az Állattárat ért tűzvész okozta károkat. 1984-ben Mexikóban (Veracruz és Reynosa városokban) mezőgazdasági mérnököknek és technikusoknak oktatott rovartant, növényvédelmet, sőt nem ritkán olyan gyakorlati tudnivalókat is, mint a traktor vezetés. MÉSZÁROS Zoltán tudományos, ismeretterjesztő és oktatói pályafutásának eredményeként eddig 13 könyv illetve könyvrészlet, 2 egyetemi jegyzet, 50 idegen nyelvű és 91 magyar nyelvű tudományos cikk látott napvilágot. Közleményeit több mint 400-szor idézték. Talán legnépszerűbb ismeretterjesztő munkája az 1972-ben megjelent „Lepkék, pillék, pillangók" (VOJNITS Andrással társszerzőségben), melyből az olvasók a hazai lepkészet történetéről, a lepkevándorlásról és még számos érdekes témáról kaphattak tudnivalókat. Eveken át tagja volt az Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztálya Növényvédelmi Bizottságának, jelenleg a Kertészeti Bizottság tagja. 1993 óta tagja a Növényvédelem és 1994 óta az Acta Phytopatologica et Entomologica Hungarica című folyóiratok szerkesztőbizottságának. A Magyar Rovartani Társaságnak egy cikluson át titkára, két cikluson át elnöke (jelenlegi elnöksége a 3. ciklust jelenti, ami példa nélküli a társaság történetében), a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának egy cikluson át titkára volt. Emellett számos egyéb társadalmi szervezetben töltött, illetve tölt be most is vezető szerepet. Munkáját az elmúlt évtizedekben számos kitüntetéssel jutalmazták. A Kertészeti Egyetem hallgatóitól összesen négy alkalommal kapta meg a „Magister optimus" oklevelet, melynek eredményeképpen 1989-ben