S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 64. (Budapest, 2003)
are recorded from the marshy regions of NE Hungary. The wider distribution of noctuid moth A. musculus Ménétriés, 1859 in the region has been detected. The occurrence of the arctiid moth R. flavidus metelkanus (Lederer, 1861), hitherto known to occur in the region on the basis of an already not-extant specimen collected a hundred years ago, has been confirmed. Arytrura musculus (Ménétriés, 1859) újabb nyírségi előfordulásai A Nyírségben F. Dániel és W. Forster fedezte fel az Arytrura musculus-t 1934-ben, a bátorligeti lápban (Dániel & Forster 1940). Erről a populációról Kovács Lajos publikációja alapján kaphatunk képet, amelyet az 1949-50-es években végzett kutatómunkája alapján írt: „Pontos adataink vannak az Arytrura musculus repülésére vonatkozólag. 1948-ban június 18-án fogtuk az első példányt, nagyobb számban pedig június 28-án jelent meg első ízben. Ettől kezdve az egészen hűvös, kedvezőtlen időjárású napokat kivéve a nádasban, lápréteken és nyírligetekben végzett gyűjtések alkalmával rendszeresen megjelent lámpán és csalétken" (Kovács 1953a). Sajnos erről, az egykoron népes populációról azóta sincs adat, ugyanis a faj eltűnt a bátorligeti lápból (Ács et al. 1990). A Nyírségből előkerült még egy példánya Debrecenből, az Egyetem melletti parkból az 50-es években (Varga Zoltán szóbeli közlése), majd utolsó alkalommal az ömbölyi fénycsapdából jelezték előfordulását 1976-ban (Németh & Szabóky 1998). A Dél-Nyírség lepkészeti kutatásait Varga Zoltán kezdte meg az 1950-es, 60-as években, amelyek főként az apafai, nagycserei, halápi és a guthi erdőkre terjedtek ki (Varga 1957, 1960a,è). 1962-ben további felméréseket végzett a Vámospércs és Bagamér között elterülő Kékkáló völgyében (Varga 1962), mely szinte valamennyi jellegzetes nyírségi élőhelyet magában foglalja, a Daru-hegyek homokbuckáitól a Daru-lápi nyírvízlaposokig. A kutatások célja az volt, hogy a híres, és szerfelett kutatott Bátorligeti-láp és a Kékkáló völgyének lepkefaunáját összehasonlítsa. Az Arytrura musculus nem került elő a vizsgálatok során. Bertalan László folytatta tovább a feltáró kutatást a Dél-Nyírségben, a Jónás-részen, a terület egyik láprétjén 1998-ban (Bertalan 1998). 2000-ben kapcsolódtam a felmérésbe. Ebben az évben kiterjesztettük a kutatást a halápi Álló-hegyre, a fent említett Daru-hegyekre, valamint a Daru-lápra is (Bárányi & Bertalan, 2000). A kutatást minden esetben aggregátorról üzemeltetett 125 W-os higanygőz-égőkkel végeztük, kiegészítve néha azt csalizással. A vizsgálatok egyik célja volt, hogy megtaláljuk a terület legkomolyabb természetvédelmi értékét képviselő lepkéjét, a keleti lápibaglyot (A. musculus), de a szerencse nem kedvezett számunkra, pedig közel 40 estét töltöttünk abban az évben a mintavételi helyeken. 2002-ben - a központilag támogatott felmérés befejezése után - tovább folytattam a keleti lápibagoly utáni kutatást, hiszen biztos voltam abban, hogy megtalálom a