S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 64. (Budapest, 2003)

ismerünk. A hímek genitál-apparátusát vizsgálva kiderült, hogy az aszimmetria az aedeagusnál is erőteljesen kifejezett. Ezek a bélyegek már igen leszűkítik a számbajöhető taxonok számát, így a figyelmes vizsgálat rövid úton a tárgyalt faj pozitív meghatározásához vezetett. Mégis tanulságos röviden áttekinteni a fajról közölt irodalmat, legalább is azokat a közleményeket, melyek gazdagították a fajra vonatkozó morfológiai ismereteket, elterjedési adatokat közöltek, illetve a faj biológiáját ismertették. A faj eredeti leírását Melichar adta meg Thamnotettix morbillosus néven, nőstény példányok alapján (Melichar 1896: 293). Előfordulását Alsó-Ausztriából és Németországból említi, rajzokat nem közöl az állatról, a típusanyag (nőstény szüntípusok) a bécsi Naturhistorisches Museumba került. Matsumura németországi gyűjtőútjáról beszámolva említi a fajt (Matsumura 1906: 69), mint az általa látogatott terület („West-Prussia") egyik karakterisztikus elemét. Haupt követi a sort (Haupt 1924: 292), kiegészítve és pontosítva az eredeti leírást. Megjegyzi, hogy a faj ismeretlen hímjét Melichar azonosnak vélte a „Thamnotettix" cruentatus Panzer, 1799 faj hímjével (a taxon ma érvényes neve: Idiodonus cruentatus). Ezután tárgyalja a két faj hímjének elválasztó bélyegeit, valamint egy új ausztriai (Graz) előfordulást közöl. Tíz évvel később újra felbukkan a faj neve W. Wagner közleményében (Wagner 1935: 26). Leírja, hogy a hamburgi múzeum anyagát vizsgálva két példányt talált (1 hím, 1 nőstény), melyek Melicharral való egyeztetés után mint „ideotípusok" („Ideotypen") kerültek be a gyűjteménybe. A hím genitáliáról rövid leírást ad, és itt megjegyzi, hogy a (jobb oldali) pigofor lemez egy lefelé irányuló kihegyesedő függelékkel bír. Egyik következő munkájában (Wagner 1939: 184-185), melyben a Kirschbaum-gyűjtemény vizsgálatáról ad számot, ugyancsak említést tesz a morbillosus-ról, először látunk nála a hím állat egyes részeit bemutató rajzokat (1-2. ábra). A rajzok az anális, genitalis blokk leegyszerűsített képét adják. Itt állapítja meg először a faj hímjének fő karakterisztikus tulajdonságát, mely szerint a pigofor lemezek és az aedeagus felépítése aszimmetrikus. A tanulmányozás alapját ismét a hamburgi példányok („Ideotypen") képezik. Végül a cikkben két újabb német lelőhely adatot közöl. A faj rendszertani hovatartozásának megítélésében változást hoz Ribaut munkája (Ribaut 1948: 58). Megállapítja, hogy a faj sajátságai - elsősorban a hím állatra alapozva - egy új génusz felállítását indokolják, melyet Colobotettix néven leír, mint monotipikus génuszt. Előtte Ribaut ugyan még 1942-ben az általa leírt Perotettix génuszba tartozónak vélte és oda sorolta, de a pontos vizsgálat feltárta a két génusz különbözőségét. Ettől függetlenül a Perotettix név használata a fajra még az ötvenes években is fel-felbukkant.