S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 63. (Budapest, 2002)

Csabai Zoltán könyvében 127 hazai és 64, nálunk nem élő, de a Kárpát-medencéből kimutatott (és Magyarországon is várható előfordulású) vízibogárfaj szerepel. A könyvben ismertetett családokról, génuszokról és fajokról határozókulcsot ad a szerző, majd részletesen ismerteti a taxonokat előbb morfológiai szempontból, majd életmódjuk, elterjedésük szerint. Nem lehet eléggé hangsúlyozni az életmódra és előfordulásra vonatkozó adatok fontosságát, hiszen ezek a természetvédőtől a hidrobiológusig, a muzeológustól a gyűjtőkig úgyszólván mindenkit érdekelnek. Amíg az idegen nyelvű szakmunkákból a morfológiai sajátosságok rendszerint jól kikereshetők, a többnyire igen szűkszavúan megadott ökológiai paraméterek viszont igen korlátozott mértékben alkalmazhatók a hazai viszonyokra. A szerző e tekintetben rendkívül alaposan járt el, hiszen hazánk összes jelentős gyűjteményének adatait felhasználva írta meg az „apróbetűs" életmód adatokat. Nem kevésbé állhatatos és precíz munka a határozókulcsok megszerkesztése, az alaktani sajátosságok ismertetése, amelyhez az alapot a modern és általánosan elfogadott cikkek, szakkönyvek áttekintése szolgáltatta. Impozáns, 458 rajzból álló ábraanyag segíti a határozást. A jellegzetes, könnyen felismerhető fajok egyszerűen kikereshetők a zömében átvett habitusrajzok segítségével. A könyv szakmai rangját a lektor, Merkl Ottó neve is szavatolja. Bízvást állíthatjuk, hogy Csabai Zoltán munkája, mely lényegében véve a ,Magyarország Állatvilága" (Fauna Hungáriáé) szerkezetét követi, a témával foglalkozó entomológusok és hidrobiológusok nélkülözhetetlen szakkönyve. Szél Győző Magyar Természettudományi Múzeum H- 1 088 Budapest, Baross utca 13. Pattanóbogarak határozója Stanislav Laibner: Elateridae of the Czech and Slovak Republics. (Elateridae Ceské a Slovenské republiky.) Kabourek, Zlin, 2000, 292 pp, 9 színes tábla, 520 fekete-fehér ábra, ISBN 80 901466 6 X; 24 x 18 cm A teljes terjedelmében kétnyelvű könyvből Közép-Európa minden pattanóbogár-faja meghatározható. Mivel a Magyarországról igen, de Szlovákiából (még) nem kimutatott fajok zárójelben szerepelnek benne, a hazai fauna tagjainak identifikálásához is szinte tökéletesen megfelel. A határozókulcs rendkívül lényegretörő, híján van annak a felesleges szószaporításnak, amelyek számos (főleg régebbi) műben csak a terjedelmet növelik, de az állat felismerését egyáltalán nem könnyítik meg. Stílusában a ,JDie Käfer Mitteleuropas" méltán népszerű köteteihez hasonló. A részletrajzok minden vitás kérdésben támpontot nyújtanak. A színes táblákon valamennyi fajról látható habituskép, amely persze az általános megjelenésükben felettébb hasonló, szürkés-barnás-feketés fajok elkülönítésében nem játszik szerepet, de az abszolút kezdők számára legalább a kisszámú, karakteres külsejű állat meghatározását elősegíti. A határozókulcsot megelőző fejezetekben alapos áttekintést olvashatunk az imágók és a lárvák morfológiai felépítéséről, a pattanóbogarak életmódjáról, gazdasági jelentőségéről, gyűjtéséről, preparálásáról, neveléséről és klasszifikációjáról. Stanislav Laibner munkája remekül példázza a hajdani vasfüggönyön inneni országok entomológiai fejlődését. A támogatások megvonása és más pénzügyi korlátozások miatti sirámok közepette egyes intézmények és magánvállalkozók (pl. a most tárgyalt könyvet kiadó Vit Kabourek) beszüntették a sebek nyalogatását, és jobbnál jobb, magas esztétikai és tudományos színvonalú kiadványokkal rukkolnak elő. A jól szerkesztett, egyre több színes képet tartalmazó (egyszóval gusz-