S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 63. (Budapest, 2002)

A keleti pókszöcske Poecilimon intermedins Fieber, 1853 (Ensifera: Tettigoniidae) előfordulása a Sajó-völgyben The occurrence of Poecilimon intermedius Fieber, 1853 in the Sajó valley, NE Hungary - The occurrence of Poecilimon intermedius Fieber, 1853 was ascertained in the Sajó valley in 1997. The population is endangered. The habitats form a mosaic ecosystem with vineyards and orchards often threatened by spring fires. A Poecilimon intermedius Fieber, 1853 pókszöcske faj eddig csak a Fertős-tetőről (Jósvafő) volt ismert, amelyet Nagy Barnabás gyűjtött 1964 júniusában (Nagy, Rácz & Varga 1999) A fajnak több izolált kis populációja fordul elő a Sajó-völgyben (Sajókápolna, 1997.VI.30, leg. Kiss D., Barathy L; Ziliz, 1997.VI.24, leg. Kiss D., Barathy I.; Sajólászlófalva, 1997.VL25, leg. Kiss D., Barathy I.; Sajószentpéter, 1997.VI.24, leg. Kiss D., Barathy I.; Sajókápolna, 1998.VI., leg. Garai A., Gyulai P.) és az ahhoz közeli Bódva-völgy alsó szakasza mellett, a Cserehát délnyugati peremén (Ziliz, 1997.VI.24, leg. Kiss D., Barathy I.). A sajókápolnai kolónia különösen népes. Élőhelye felhagyott szőlők és részben művelt gyümölcsösök francia perjés száraz dombvidéki gyepei és árvalányhajas másodlagos lejtősztyeppei. Legnagyobb egyedszámban a pillangós növényekkel tarkított tisztásokon tartózkodik. Az Ensifera rend Tettigoniidae családjába, Phaneropterinae alcsaládjába, Barbitistini nemzetségébe tartozó keleti pókszöcske védett, aktuálisan veszélyeztetett. Röpképtelen, lokálisan előforduló faj, Oroszországból, a dél Uraiból (Szpaszkoe, Bolsoj folyó mellett, Cskalovból (Orenburg) keletre) került leírásra (Naskrecki & Otte 1999). Érdekessége, hogy a hímek nagyon ritkák, eddig csak három egyed volt ismert a volt Szovjetunió európai részéről (2 hím: Dél-Rjazani körzet, Gremjacska mellett, Csapliginától (Ranenburg) nyugatra; 1 hím: Kurszki körzet, Sztarij Oszkol, Uraitól délre, Jamszkaja sztyep) (Bey-Bienko 1954). Szűznemzéssel szaporodik. Kis termetű állat; a nőstény méretei a következő táblázatban találhatók: Hosszméretek (mm) Bey-Bienko 1954 Sajó-völgyi egyedek (8 db) Szárny hossza 0 0 Hátsó comb 13,5-15,5 14,9-15,1 Tojócső 7,0-8,5 7,2-7,5 Pronotum 4,0-5,5 4,9-5,0 A kifejlett egyedek - időjárástól függően - már június elején megjelenhetnek. Augusztusra a nagy részük elpusztul. Testének színe zöld vagy sárgásbarna, sötét