S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 63. (Budapest, 2002)

bélyegek figyelhetők meg, melyek révén a faj könnyen és biztosan azonosítható: A 15. lábnál a prefemur disztális végén, dorzomediális helyzetben egy sarkantyúszerű kinövés található, mely túlnyúlik az íz hátulsó végén. A femur és a tibia dorzális oldalán egy-egy hosszanti barázda húzódik, valamint a femur barázdájának belső oldalánál esetleg egy sertékkel borított kis dudor is látható. A faj meghatározásánál esetleg a nőstények L. mutabilis Koch, 1862 fajtól való elkülönítése okozhat gondot, de a L. mutabilis 11. hátpajzsán soha nem találunk nyúlványokat. Emellett a L. mutabilis esetében a gonopoda-sarkantyúk közel azonos méretűek, tehát a belső pár nem kisebb jelentősen a külsőnél, mint a L. cyrtopus esetében. A tüskézetben is megfigyelhető különbség: a L. mutabilis 15. láb tibiáján ventrálisan nem két, hanem három tüskét találunk és az íz dorzális oldalán is van egy tüske. Az első hazai példány mindenben egyezik a fenti általános jellemzéssel. Csápízeinek száma 42, teste 12 mm hosszú, a 15. láb femurján három dorzális tüskét visel. A faj eddig Romániából, Szlovákiából, Csehországból, Lengyelországból és Németország déli részéről volt ismert (Eason 1982, Kaczmarek 1979, Matic 1966). Románia területén Matic (1966) kifejezetten hegyvidéki fajként jellemzi, mely a tengerszint feletti 1000-2000 m-es régióban él és ritka, sehol nem fordul elő tömegesen, de a Kárpátok teljes romániai ívén megtalálható. Lengyelországban az alacsonyabb területeken is előfordul, és ott sem gyakori (Kaczmarek 1979). Érdekes, hogy a fajt nem csak a Tátrából, de két, a Csallóközben található égerlápból is jelezték Szlovákiában (Országh & Országhová 1995). Hazánk Csallóközzel 1. ábra. A Lithobius cyrtopus Latzel, 1880 hímjének testvége. A méretvonal hossza 1,0 mm