S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 62. (Budapest, 2001)

A bükk-hegységi Pieris bryoniae marani Moucha, 1956 (Lepidoptera: Pieridae) populációkról On the populations of Pieris bryoniae marani Moucha, 1956 (Lepidoptera: Pieridae) of the Bükk Mts, NE Hungary Summary — The classical habitats of P. bryoniae marani, threatened by genetic crodation caused by hybridization with the invasive sister species P. napi Linnaeus, 1758, were monitored in the Bükk Mts during the years 1998 and 1999 (and repeadetly in 2000 and 2001) for locating populations with healthy gcen pool producing P. bryoniae phenotypes. Not a single population of P. bryoniae, neither that of hybrids was detected. It is presumed that the isolation of the P. bryoniae marani populations had not already been exsisting when exstensive entomological work started in the region. The species is considered to be extint from the fauna of Hungary. A P. b/yoniae hazánk lepkefaunájának egyik különlegessége. Kárpáti hatást tükröző természetes életközösségek indikátor faja, ezért a magyar természetvédelemben prioritást igényel. A Vörös Könyv aktuálisan veszélyeztett fajként tárgyalja, hangsúlyozva, hogy az Északi Középhegység legmagasabb részein maradványjellegű populációi élnek, amelyek a genetikailag közel álló P. napi introgressziója révén egyre inkább hibrid-populációkká alakulnak (Varga és mtsai 1989: 192, 194). Ezért (a Környezetvédelmi Minisztérium Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatának támogatásával) 1998-99-ben kiszállásaink célja az volt, hogy felmérjük a Bükki Nemzeti Park (BNP) területén fellelhető állományokat, és hibridizációjuk mértéke szerint rangsoroljuk őket. A terepi munkák során kiemelt fontosságú volt a genetikailag ép népességek felkutatása, hogy a faj megőrzésére összpontosító élőhelykezelést, az állomány genetikai és populáció-dinamikai változásait nyomon követő vizsgálatokat dolgozhassunk ki. A faj két nemzedékének feltételezett rajzási csúcsidejében (Varga 1967: 143, Ács & Vojnits 1993: 179, 181) többször fölkerestük az összes potenciális élőhelyet (Varga 1967: 142, 144, Bálint & Gyulai 1993: 223). A mintavételi helyeken legalább egy órát töltöttünk, megfelelő időjárási viszonyok között (napos idő, szélcsend vagy enyhe légmozgás). Minden Pieris példányt meghatároztunk, a kétes egyedeket a biztos határozás érdekében befogtuk, majd szabadon engedtük. Mintavételi helyenként legalább egy példányt begyűjtöttünk, amelyeket a Magyar Természettudományi Múzeumban helyeztünk el (MTM). Ezen túl 1999 nyarán jelölés-visszafogást végeztünk a Leányvölgy szurdokerdejében élő populáción, a példányok diszperzióját vizsgálandó. A BNP területén az 1998-99-es esztendők folyamán (és ugyanígy a 2000. és a 2001. években is) egyetlen egy P. bryoniae vagy P bryoniae x napi habitusú egyedet sem fogtunk. Az összes mintavételi területen csak a P. napi fordult elő. 1999 nyarán a Bükk központi területén a P. napi különösen nagy egyedszámban rajzott, és minden élőhelytípusban előfordult. A faj számára az árnyékos erdők sem jelentettek barriert. Számos esetben észleltünk egyedeket montán bükkösökben (Istállóskő, Bálvány). A Leányvölgyben végzett vizsgálatok adatai alapján az ottani populáció viselkedése emlékeztetett a P. bryoniae-xa: a hímek nagy része territoriális viselkedést mutattott, a nőstények Lunaria rediviva-va petéztek. Viszont a völgy aljában futó erdészeti út mentén számos alkalommal fogtunk vissza a völgy felső részében, zárt szurdokerdőben jelölt egyedeket.