S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 62. (Budapest, 2001)

Laccobius alternus Motschulsky, 1855: új csíborfaj a magyar faunában (Coleoptera: Hydrophilidae) Laccobius alternus Motschulsky, 1855 - new hydrophilid beetle to the fauna of Hungary (Coleoptera: Hydrophilidae) Summary — Laccobius alternus Motschulsky, 1855 recorded from Hungary for the first time from river Tisza at Tiszabecs, Szabolcs-Szatmár-Bereg county, NE Hungary. Ez év nyarán a Felső-Tisza vidékén folytatott szórványgyűjtéseink alkalmával egy Magyarországról eddig ki nem mutatott csíborfaj, a Laccobius alternus Motschulsky, 1855 egy hím egyedét gyűjtöttük Tiszabecsnél. A L. alternus Dél-Európából, a mediterrán régióból és Közép-Európa déli részeiről ismert. Közép-Európában észak felé Franciaország, Svájc, Ausztria és Csehország magasságáig hatol, de ezeken a területeken előfordulása szórványos (Gentili & Chicsa 1975, Hansen 1999). Endrődy-Younga (1967) a Kárpát-medencéből Bártfáról és Nagybocskóról ismert előfordulásait közli, faunaterületünkön várható fajként jelöli meg. Ugyancsak várható fajként említi Csabai és Szél (1999) összefoglaló munkája is. Gentili és Chiesa (1975) közli Magyarországról, de az általuk említett régi példányok gyűjtőhelyei jelenlegi határainkon kívül esnek. Rhcofil faj, leginkább a homokos, kavicsos folyók és patakok parti régióit kedveli, előkerülése nem meglepő a Tisza felső szakaszáról. Az általában nehezen azonosítható Laccobius-fajok között a L. alternus viszonylag egyszerűen felismerhető. Szárnyfedőjén a pontsorok váltakozó erősségűek, nagyobb pontokból álló szabályos és apróbb pontokból álló szabálytalan, sokszor megszakított vagy alig látható pontsorok váltják egymást (Microlaccobius alnem). A hazai fajok közül mindössze a vele egy alnembe tartozó L. gracilis Motschulsky, 1855 fajjal téveszthető össze; míg ez utóbbi átlagban kisebb méretű (1,9-2,8 mm), kerekdedebb, domborúbb, kecsesebb alakú, addig a L. alternus nagyobb (2,4-3,0 mm), laposabb, hosszúkásabban ovális tcstalakkal jellemezhető. Emellett a két fajt legegyszerűbben a fej és az előhát recézete és rajzolata alapján különíthetjük el. A L. alternus feje és előháta sűrűn, majdnem bőrszerűen recézett, előhátának középfoltja csak középen, keskeny sávban érik el az elülső szegélyt. AL gracilis feje és előháta a pontozás között teljesen sima és fénylő, előhátának középfoltja szélesen érinti az elülső peremet. Adatok: Laccobius alternus Motschulsky, 1855 — Tisza, strand (Tiszabecs): 2001. VII. 25., 1 hím, leg. Csabai Zoltán és Bodolai Ágnes, det. Csabai Zoltán. A gyűjtőhely földrajzi koordinátái: 22°50'00" - 48°06'32", az 1 x 1 kilométeres UTM hálónégyzet kódja: FU 33 60. A Tisza e szakaszán a meder kavicsos, a folyó sodra igen erős. Emiatt bogárfaunája teljesen más, mint a lentebbi szakaszokon. Erről a gyűjtőhelyről korábban Kovács és munkatársai (2000), illetve Csabai és munkatársai (2001) közölték két, szintén a magyar faunára új faj, a Nebrioporus depressus (Fabricius, 1775) és a Brychius elevatus (Panzer, 1794) előkerülését. Ugyanezen gyűjtés alkalmával a gyűjtőhelyről további fajok kerültek elő: ezek (a