S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 62. (Budapest, 2001)

művelési módok háttérbe szorulása, ami a faj megritkulásához illetve eltűnéséhez vezetett (Varga in Rakonczay 1990). A farkos lombszöcske vizsgálatát kiemelt jelentőségűnek tartjuk, mivel a faj védett, Vörös Könyves, aktuálisan veszélyeztetetett. Élőhelyválasztása és elterjedése kevéssé ismert. így indokoltnak tartjuk egy rövid közleményben áttekinteni az állatról eddig szerzett ismereteinket. TERÜLET ÉS MÓDSZER A vizsgálati terület a Magas-Bakonyban, Lókút határában helyezkedik el. Jelenleg a településtől nyugatra kisparcellás gabonatermelést folytatnak. Az elmúlt évtizedekben — még az ún. „TSZ-korszakban" is — helyenként az akkor szokásos nagyüzemi gazdálkodástól eltérő kíméletesebb vegyszerezést, illetve vegyszermentes növénytermesztést alkalmaztak. A földek újbóli magánkézbe kerülése után ez a hagyományos gazdálkodási mód a mai napig fennmaradt. így a XX. sz. második felében visszaszorult, gabonakultúrákhoz kötődő vetési gyomnövények {Centaurea cyanus, Agrostemma githago, Papaver rhoeas) itt szép számmal virítanak és jelenleg is gyakoriak. Ezek az eredetileg főként mediterrán eltérjedésű, néhány ezer éve az emberi kultúrával KözépEurópába is eljutó vetési gyomfajok ma a pannon vidék „félkultúr" területein a táj részének tekinthetők, és korlátozott fenntartásuk számos szempontból indokolt. A Tettigonia caudata lókúti élőhelyén három alkalommal folytattunk megfigyeléseket: 2000.VI.09., VI. 14. és VII.21. Az állat élőhelyén (melynek területe mintegy 1200 m^) fitocönológiai mintavételezés is történt Braun - Blanquet - Soó módszer alapján, 5 darab 2><2 méteres kvadrátban. A cönotaxonómiai egység megnevezése Borhidi - Sánta (1999) nevezéktanát követi. EREDMÉNYEK Az első terepbejáráskor a területen egy juvenilis példányt fogtunk, melyet terráriumban tartva kineveltünk. A további terepbejárások során egyelő- és fűhálós mintavételek történtek. Három begyűjtött példány (2 hím, 1 nőstény) a Bakonyi Természettudományi Múzeum Rovargyűjteményében került elhelyezésre (mindkét nem egyedeiről fotódokumentáció is készült). Egyeléses és fűhálós mintavételezés során az említett faj többszáz egyedes populációját találtuk. A területen előforduló egyenesszárnyú fajokról listát állítottunk össze. A mintavételezés során e további egyenesszárnyú fajok kerültek elő: Metrioptera roeselii (Hagenbach, 1822), Euthystira brachyptera (Ocskay, 1826), Leptophyes albovittata (Kollár, 1833) és T. viridissima. Vizsgálati területünkön a T caudata domináns fajnak bizonyult, az egyenesszárnyú-együttes jellegét meghatározta. Aratást követően a környék gyeptársulásainak (egyéb agrárterületek: Pastinaco-Arrhenatheretum, Alopecuretum pratensis gyomtársulások és cserjések) részletes átvizsgálása során a faj egyetlen egyede sem került elő. A farkos lombszöcske élőhelyének növényzetét a szubatlantikus szántóföldi gyomnövényzet (Chenopodietalia albi R. Tx. [1937] 1950) állományai alkotják. A