S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 61. (Budapest, 2000)
egyike nem az Orthosia cruda (Denis et Schiffermüller, 1775). Otthon, a jász-múzeumi gyűjteményben gyanúnkat bizonyítandó, összehasonlítottuk az 1980.IV. 11.-én Mátraháza-Mátrafüred között gyűjtött D. schmidti példánnyal: A két állat teljesen azonos volt! A D. schmidti jászberényi előkerülése annál is inkább meglepő, mivel a kiválasztott gyűjtőhely egy több száz hektáros sík pusztaság, amelyet kizárólag szántóföldek vesznek körül. Az egész hatalmas réten csak az öntözőcsatorna szélén árválkodik néhány nyárfa, illetve a lámpa felállási helyénél az Eleagnus angustifolia tövises erdősávja mellett található pár fiatal Quercus robur. Juharnak a térségben nyoma sincs, a schmidti hernyójának tápnövénye (Acer tataricum) pedig a helyhez legközelebb csak a kb. 15 kmre lévő jászdózsai Pap-erdő természetvédelmi területen fordul elő. így a valószínűsíthető élőhelyétől ugyancsak jókora távolságra elkóborolt példányról van szó. A rákövetkezendő napokban többször is elmentem Jászdózsára, azonban a Pap-erdőben az állattal akkor ott már nem találkoztam. Benedek Balázs a Borsóhalmai-réten fogott példányt magával vitte, és a Magyar Természettudományi Múzeum lepkegyűjteményében helyezte el. IRODALOM Almádi L. (1985): Adatok az Észak-jászság flórájához. — Folia hist.-nat. Mus. matr. 10: 25-30. Balogh I. (1967): A Bükk-hegység lepkefaunájának kritikai vizsgálata II. — Folia ent. hung. 20: 521-588. Buschmann F. (1982): Adatok Jászberény és környéke nagylepkéinek ismeretéhez. — Folia ent. hung. 35: 255—268. Buschamnn F. (1985): Jászberény és környékének lepkevilága: Macrolepidoptera - nagylepkék. — Jászberényi Múzeumbaráti Kör, Jászberény, 72 pp. Buschmann F. (1981): Adatok a Mátra-hegység nagylepke faunájának ismeretéhez. — Folia hist.nat. Mus. matr. 7: 65-70. Gyulai I, Gyulai P., Uherkovich A. és Varga Z. (1979): Ujabb adatok a magyarországi nagylepkék elterjedéséhez II. — Folia ent. hung. 32: 219-227. Gyulai P., Uherkovich Á. és Varga Z. (1974): Újabb adatok a magyarországi nagylepkék elterjedéséhez. — Folia ent. hung. 27: 75-83. Jablonkay J. (1974): Lepkegyűjtő tevékenységem tapasztalataiból. — Folia hist.-nat. Mus. matr. 2: 45-66. Kovács L. (1955): The occurrence in Hungary of Hydroecia leucographa BKH, with new data on its life history. — Acta zool. hung. 9: 89-140. Kovács L. (1956): A magyarországi nagylepkék és elterjedésük II. — Folia ent. hung. 9: 89-140. Kovács L. (1958): Die Veränderungen is der Gross-Schmetterlings-fauna von Ungarn seit dem Erscheinen der Fauna Regni Hungáriáé bzw. des Schmetterlingbuches von Abafi-Aigner. — Folia ent. hung. 11: 133-188. Kovács L. (1953): A magyarországi nagylepkék és elterjedésük. — Folia ent. hung. 6: 77-184. König F. (1941): A Hydroecia leucographa Bkh. új lelőhelyei a Bánságban. — Folia ent. hung. 6: 48-63. Németh L. (1995): A Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy, 1935) újabb hazai adata. — Folia ent. hung. 56: 240. Rakoncay Z. (szerk.) (1989): Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. —Akadémiai Kiadó, Budapest, 359 pp. Rákosy, L. (1996): Die Noctuiden Rumäniens. — Landesmuseum, Linz, 648 pp.
