S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 60. (Budapest, 1999)

Szakmai szempontból csupán két apró megjegyzésem lenne. A genuscsoport-nevek esetében, hiányolom a kijelölés módjának megemlítését (monotípia, eredeti vagy későbbi kijelölés?), a faj csoportoknál pedig ott, ahol a típuspéldány státusza neotípus vagy lectotípus, érdemes lett volna föltüntetni a kijelölő nevét és a kijelölésre vonatkozó referenciát. Minthogy a szerkesztő előszavában azt írja, hogy gyakorlatilag az összes eredeti leírást ellenőrizték, csupán kis többbletmunkába került volna ezeket az adatokat is felvenni. Akiadó szerint „a világ araszolólepke-féléinek katalógusa 35.000 nevet tartalmaz. A könyv elsődleges célja a Geometridae családdal kapcsolatos alapvető taxonómiai ismereteket közkinccsé tenni, amelyek nagy része eddig nem volt publikus." Meggyőződésem: maradéktalanul sikerült. Bálint Zsolt A tölgykártevők és természetes ellenségeik Patocka, Jan und Anton Kristin, Ján Kulfan, Peter Zach (eds): Die Eichenschädlinge und ihre Feinde. 396 pp, 199 figs., Institute für Waldökologie der Slowakischen Akademie der Wissenschaften, Zvolen, 1999. ISBN 80-967238-3-9 A szlovák entomológus kollégák újabb monográfiával gazdagították az erdészeti irodalmat, hiszen a Zólyomban német nyelven megjelent „A tölgykártevők és természetes ellenségeik" című könyv a témát behatóan és a teljességre törekedve dolgozza föl. Ám megjegyezendő még itt, a könyv ismertetőjének bevezetőjében: a cím kissé megtévesztő, mert a munka csak ízeltlábúakkal foglalkozik. Nincs szó benne vírusokról, gombákról, de még a tölgyfakérget olykor erősen károsító nagyvadakról sem. A könyv kizárólagos témája a tölgyfélék szempontjából legfontosabb rovarkártevők, komplex módon bemutatva azok ellenségeit is. A monográfia tizenöt olyan specialista hosszú kutatóprogramjának gyümölcse, akik nyugat-szlovákiai tölgyesekben végezték alapvető és alkalmazott erdészeti kutatásaikat. A szöveg kilenc számozott fejezetre tagolódik: 1. Beveztés, 2. Tölgyfajok és ökológiájuk, 3. Tölgypusztulás és rovarok, 4. Tölgyfajokon élő ízeltlábúak, 5. Bogarak, mint tölgykártevők, 6. Lepkék, mint tölgykártevők, 7. Integrált erdővédelem, különös tekintettel a levélfogyasztókra, 8. Tölgykártevők ellenségei, 9. Gazdálkodás tölgyesekben, különös tekintettel a kártevő rovarokra tanúsított rezisztenciájukra. A fejezeteket a hivatkozások listája és a regiszter zárja le. A szöveg egyszerűen és áttekinthetően szerkesztett, de talán megérdemelt volna igényesebb külsőt, hangsúlyozandó a munka alapvetés-jellegét. A szövegközi feketefehér ábrák minősége változatos. Igényesebb és jobb képeket vártam volna a parazitákról (Abb. 173-185). Minthogy ezek meghatározása sokszor igen nehéz feladat, érdemes lett volna nagyobb hangsúlyt fektetni informatívabb ábraanyag publikálására. Ugyanígy, a grafikonok és a táblázatok sok esetben túl kicsik, életlenek. Nagyobb méretben a különbségek és jellegzetességek szembeszőkőek. De talán ez jelentősen megnövelte volna a terjedelmet, így a szerkesztőnek ehhez a megoldáshoz kellett folyamodnia. A középre, egy tömbbe fűzött színes ábraanyag (Abb. 49-162) a kötet dísze és az olvasó öröme. Kissé zavaró viszont, hogy a hivatkozások listája nem egységesen