S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 58. (Budapest, 1997)

TORYMIDAE Megastigmus dorsalis (Fabricius, 1798) - Andricus lucidus Htg. agam: Doboz, 1(1+0). Torymus nitens (Walker, 1833) - Andricus kollari Htg. agam: Dénesmajor, 3 (2 + 1); Cynips longiventris Htg. agam: Dénesmajor, 1 (1 +0); Cynips quercusfolii L. agam: Dénesmajor, 15 (6 + 9); Doboz: 12(9 + 3). PTEROMALIDAE Cecidostiba fungosa (Geoffroy, 1785) - Andricus hungaricus Htg. agam: Doboz, 9 (5 + 4); Gyula: 1 (1 +0). Mesopolobus dubius (Walker, 1834) - Cynips quercusfolii L. agam: Doboz, 1 (1 + 0); Neuroterus quercusbaccarum L. agam: Póstelek, 10 (3 + 7). Mesopolobus tibialis (Westwood, 1833) - Cynips quercusfolii L. agam: Doboz, 1 (0 + 1); Neuroteriis quercusbaccarum L. agam: Póstelek, 11 (3 + 8). Gyula környékéről ez idáig 6 gazda gubacsából 8 fémfürkész fajt neveltünk ki. Legtöbb gazdából (4) a Eurytoma brunniventris került elő. Irodalmi adatok (Askew 1961; Schönrogge et al. 1995) arra engednek következtetni, hogy kisebb méretű gubacsokban (pl. Andricus ostreus agam, Cynips divisa agam, C. longiventris agam) a gubacsokozóban is élősködhet, míg nagyobb méretűek esetén (pl. Andricus quercuscalicis agam, A. kollari agam, A. hungaricus agam) valószínűleg inkább az inquilin rovarokban fejlődik. Ez minden bizonnyal annak tudható be, hogy a nagytermetű nőstények tojócsöve is csak 2,1 mm (Askew 1961), ezzel szemben pedig a nagyobb gubacsok falvastagsága legalább 4-5 mm, de egyes fajoknál (Andricus hungaricus) a 10 mm-t is meghaladhatja. Az ezek belsejében fejlődő gubacsdarázs lárvát tehát csak rövid ideig, a gubacs fejlődésének kezdeti szakaszában támadhatja eredményesen. A nevelések több, ez idáig publikálatlan gubacs-fémfűrkész kapcsolatot mutattak ki. Ez idáig nem található irodalmi utalás például az Aulogymnus trilineatus Cynips quercusfolii agam. gubacsából való kinevelésére. Az Eurytoma brunniventris A igen sok tölgyön előforduló cynipida gubacsból kinevelték már, Fulmek (1968) listája azonban nem említi gazdái között az Andricus hungaricus-X, és más irodalmi utalások sincsenek arra vonatkozólag, hogy ebből a gubacsból nevelték volna. Hasonlóan sem Fulmek (1968), sem Stone and Sunnuck (1992) nem említik a fajt az Andricus lucidus agam gubacsból. Újdonság a Cecidostiba fungosa Andricus hungaricus gubacsból való kinevelése is. Köszönetnyilvánítás - Az 1992 és 1996 közötti gyüjtőutakat, illetve a nevelésekhez felhasznált eszközöket és anyagokat az 5090-es számú, „A tölgyeken élő gubacsdarazsak biológiája" című OTKA pályázat finanszírozta. IRODALOM Ambrus, B. (1974): Cynipida-gubacsok. - In: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungáriáé), 116. Akadémiai Kiadó, Budapest, 41 pp. Csóka, Gy. (1994): Adatok tölgyeken élő gubacsdarazsak (Hymenoptera: Cynipidae) magyarországi elterjedésére és tápnövény választására vonatkozóan. - Erdészeti Kutatások 84: 139-156. Fulmek, L. (1968): Parasitikinsekten der Insektengallen Europas. - Beitr. Entomoi. 18: 719-952. Schönrogge, K., Stone, G. N., Crawley, M. J. (1995): Spatial and temporal variation in guild structure: parasitoids and inquilines of Andricus quercuscalicis (Elymenoptera: Cynipidae) in its native and alien ranges. - Oikos 72: 51-60.