S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 56. (Budapest, 1995)

Ezután az Elnök bejelentette, hogy 1994. decemberében összeült a Frivaldszky Emlékplakett Bizottság és a beérkezett javaslatok ismertetése, majd titkos szavazás után a következő döntést hozta: A FRIVALDSZKY EMLÉKPLAKETT Arany fokozatát - Dr. Jenser Gábor Ezüst fokozatát - Dr. Petrich Károly Bronz fokozatát - Józan Zsolt és Dr. Szőcs Gábor kapták. A bejelentéssel egyidőben az Elnök felolvasta a díjazottak eddigi életútját, munkásságát és érdemeik elismeréseként az Elnök átadta a Frivaldszky Emlékplaketteket. Dr. Jenser Gábor Középiskolai tanulmányait a Nagykárolyi Piarista Gimnáziumban végezte. Diplomája megszerzését követően, 1954-ben tanársegédi kinevezést kap a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Rovartani Tanszékére. Munkahelyét 1956 után politikai okok miatt kénytelen volt megváltoztatni, 1959 márciusától a Veszprém-Zala megyei Állami Gazdaságok laboratóriumában dolgozott. 1963-ban került a Kertészeti Kutató Intézetbe, ahol 1971-től a növényvédelmi osztály vezetője lett. Innen került 1985-ben az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetébe az Állattani Osztályra, ahol 1990 és 1992 között az osztály vezetésével is megbízták. Jelenleg is ezen intézet kutatója. Kutatási céljai között kezdettől fogva szerepeltek a tripszek, de egy sor más kérdéssel is foglalkoznia kellett. Főképpen a gyümölcsösök korszerű védekezési módszereivel, a takácsatkák és egyéb kártevők életmódjával, vírusvektorokkal, integrált védekezéssel. Aktívan részt vett a hazai nemzeti parkok, illetve más országok tripsz faunájának feltárásában is, amely munkát tudományra új fajok leírása is fémjelez. Egyetemi doktori címét 1962-ben, a kandidátusi címet 1969-ben, míg a tudományok doktora fokozatot 1993-ban nyerte el. Jelentős publikációs tevékenységéből kiemelkedik a Gyümölcsfák védelme c. könyv, amely két kiadásban is megjelent. Egy sor további könyvnek is szerzője, vagy társszerzője. A rovartanban maradandó értéket jelent az általa megírt tripsz kötet a Magyarország Állatvilága sorozat számára, amely 1982-ben jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában. Tudományos közleményeinek száma mintegy 100 és számos népszerűsítő cikket is írt. Aktív résztvevője nemzetközi szervezeteknek is, pl. az INRA sarka vírus nemzetközi munkacsoport, IOBC WPRS integrált védekezési munkacsoportja. Elnöke volt a hazánkban rendezett IV. Európai Rovartani Kongresszusnak és az egyidőben rendezett 13. Középeurópai Entomofaunisztikai Szimpóziumnak is. Külön fontossággal bír, hogy ő szervezte meg az európai thysanopterológusok első tanácskozását 1977-ben, amely megismétlődött 1987-ben már szélesebb nemzetközi méretekben. Most van folyamatban az újabb általa szervezendő tripszes tanácskozás előkészítése.