S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 56. (Budapest, 1995)

Kulczynski 1891, 1894, 1897). Hasonlójellegű összefoglaló munka azóta sem készült e térség pókfaunájáról. Őket követően Kolosváry Gábor kutatásait kell feltétlenül megemlíteni. A faunisztikai vizsgálatai mellett nagyon sokoldalúan foglalkozott a pókokkal, különösen az Alföld faunájával. A harmincas évek közepétől kezdődően Balogh János kutatásai jelentettek újabb fontos állomást a hazai pókfauna megismerésében. Munkái közül kiemelkedő a Sas-hegy pókfaunája című környezettani tanulmány (Balogh 1935), amely Dudich szerint "... az első sui generis zoocönológiai munka" a magyar irodalomban. A negyvenes években Loksa Imrével közösen folytatták hazánk pókfaunájának kutatását. Az ötvenes évektől kezdődően Loksa Imre végzett intenzív gyűjtő és feldolgozó munkát, s ennek eredményeként készült el a hazai családok egy részének határozója is (Loksa 1969, 1972). A fauna füzetek elkészülte után több tájegységünk intenzív kutatása révén tovább gyarapodott a pókok hazai irodalma. Loksa Imre vizsgálatai hangsúlyozottan a talajfelszínén élő pókokra irányultak. A nyolcvanas évek végétől több fiatal zoológus kezdett a pókokkal foglalkozni. A munkájuk folytatásának egyik szükséges feltétele a korábbi adatok feldolgozása. Ennek első lépését jelenti e most összeállított bibliográfia. Az összegyűjtött közlemények felhasználásával készülhet el a közeljövőben a hazai faunalista, mely elengedhetetlen feltétele a további faunisztikai és ökológiai kutatásoknak. A bibliográfiában az idézett szerzők valamennyi közleménye szerepel, azok is, melyek nem Magyarország területéről származó gyűjtéseket dolgoznak fel, illetve több állatcsoporttal foglalkoznak, de konkrét pókfaunisztikai adatokat is közölnek. A jegyzékben a műveket az első szerzők szerint soroljuk fel. A címek az eredeti nyelven szerepelnek, kétnyelvű publikációk esetében mindkét nyelven. INTRODUCTION Ottó Herman was the first outstanding figure of the spider fauna research in Hungary. In his three volume book (Herman 1876, 1878, 1879) he placed emphasis not only on taxonomical and faunistical aspects but also on the life history of spiders. Work done by K. Chyzer and L. Kulczynski (1891, 1894, 1897) meant the next important stage in the faunistical research of the Carpathian Basin. No such comprehensive survey has been published since. In the first half of this century studies by Gábor Kolosváry have to be mentioned. Besides general faunistical research on the Great Hungarian Plane, he also made non-faunistical studies concerning spiders. From the 1930's work of János Balogh was the next important stage in collecting information about the spider fauna in Hungary. The most important of his work is an ecological study on the "Spider fauna of the Sashegy" (Balogh 1935), which, according to Dudich "... [is] the first sui generis zoocoenological work" in the Hungarian literature. In the 1940's Imre Loksa joined this research programme. From the 50' s Loksa continued an intensive collecting programme, and as a result he completed keys to some of the spider families (Loksa 1969, 1972). After the publication of these volumes a more intensive research was concentrated on some selected regions in Hungary. The studies by Loksa were largely concentrating on epigeic species. From the 1980'

s a couple of young zoologists started to work with spiders. An important prerequisite of their work is the processing of data available in earlier studies. The present bibliography is meant to be the first step on this road. The collected arachnological papers will hopefully serve as a basis to compile the check list for the