S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 56. (Budapest, 1995)

Wagner, E. (1967): Wanzen oder Heteropteren II. Cimicomorpha. In: Dahl, F. (ed.): Die Tierwelt Deutschlands. 54: 1-179. Wagner, E. (1970/71): Die Miridae Hahn, 1831, des Mittelmeerraumes und der Makaronesischen Inseln (Hemiptera- Heteroptera). Teil I. Ent. Abh. Staad. Mus. Dresden 37(Suppl.): 1-484. Wagner, E. (1975): Die Miridae Hahn, 1831, des Mittelmeerraumes und der Makaronesischen Inseln (Hemiptera-Heteroptera). Teil III. Ent. Abh. Staad. Mus. Dresden 40(Suppl.): 1-483. KONDOROSY Elöd Pannon Agrártudományi Egyetem 8360 Keszthely A Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy, 1935) újabb hazai adata (Lepidoptera: Noctuidae) A new locality of Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy, 1935) in Hungary Summary - The westernmost distribution data of Dioszeghyana schmidtii from the western edge of the Bakony Mts (Hungary) is given. A Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy, 1935) pontomediterrán, jelenlegi adatai szerint erősen sporadikus elterjedésű faj. A Kárpát-medencében posztglaciális maradványfajnak tekinthető, sokáig kárpát-medencei endemizmusként ismertük. Mint a hazai és az európai fauna kiemelten érdekes tagjával, számos közlemény foglalkozik. Taxonómiai helyzetével, alfaji tagolódásával Hreblay (1993), Varga (1993), valamint Hacker (1989, 1990) foglalkozott, hazai elterjedéséről számosan értekeztek (pl. Szent-Ivány 1938, Kovács 1953-56, Issekutz 1955, Balogh 1967, Gyulai et al. 1974, 1979, Uherkovich 1974, Ábrahám 1990), fejlődési alakjait, tápnövényét Issekutz (1955) ismertette. A lakóhelyem környékén végzett gyűjtőmunka során a Dioszeghyana schmidtii új lelőhelyére bukkantam, mely egyben a faj egyik eddig ismert legnyugatabbi előfordulási pontját is jelenti. Az új lelőhely a Bakony nyugati peremén, az Uzsapuszta, valamint a Tapolcát Sümeggel összekötő mellékút által határolt Úrbéri-erdő ligetes jellegű CerasoQuercetum pubescentis állomány, melyhez közel a faj feltételezett tápnövénye, az Acer campestre is megtalálható. Egyetlen hím példányát 1993 április 24-én gyűjtöttem, az állat 250 W-os HgLS lámpa fényére repült; a párhuzamosan működtetett UV-csöves vödörcsapdákban sem találtam további egyedeket. IRODALOM Ábrahám, L. (1990): Nattán Miklós nagyIepkegyüjteménye a pécsi Janus Pannonius Múzeumban. -A Jannus Pan. Múz. Évk. 34: 63-71. Balogh, I. (1967): A Bükk-hegység iepkefaunájának kritikai vizsgálata II. - Folia ent. hung. 22: 521-588.