S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 56. (Budapest, 1995)

Tavaszi lepidopterológiai megfigyelések Dobrudzsában* Lepidopterological notes on the spring fauna ofDobrogea Summary - Some faunistical data of the Macrolepidoptera fauna ofDobrogea (SE Romania) from the less explored spring period is given. Dobrudzsa lepkefaunájának klasszikus kutatója Caradja és Ostrogovich volt. Az ő munkásságuk nyomán bontokozott ki az a lepkészetileg érdekes faunisztikai kép, amelynek ismeretében a romániai lepkészek figyelme Dobrudzsa felé fordult. Popescu-Gorj és Draghia (1967) foglalta össze a dobrudzsai lepkafaunisztikai ismereteket, több mint ötszáz Lepidoptera fajt mutatva ki a területről. Természetesen ez a szám rendkívül alacsony, hiszen más hasonló, kisázsiai-balkáni és orosz-sztyeppvidéki hatást tükröző területek faunája ennél jóval gazdagabb (pl. Krím, a Balkán hegység bulgáriai előtere). A dobrudzsai lepkefauna tavaszi aszpektusára vonatkozó publikált adatok igen ritkák, mivel a télvégi, koratavaszi és tavaszi időszakokban a lepidopterológusok alig végeztek kutatómunkát. Jelen dolgozat ezt a hézagot igyekszik betölteni, egy rövid tavaszi kutatóút megfigyeléseinek és eredményeinek közreadásával. Kutatóhelyünk DK Románia, Dobrudzsa megyéjében, Baneasa falutól nyugatra, 3 km-re E-D irányban a bulgár határ felé húzódó és azon át is nyúló Caranaura Fetii völgye volt. Nappal és éjszaka egyaránt végeztünk gyűjtéseket 1993 május 10 és 12 között. Nappal a szokásos egyelő módszert alaklmaztuk, éjjel pedig két 250 W-os HGL lámpával világítottunk. Első éjszaka közvetlenül a völgy bejáratánál, ahol lámpáink a szemközti vegyeserdőt, erősen degradált legelőt és egy mocsaras tavat világítottak meg. A következő nap első lámpázóhelyünktől kb. 1 km-nyire délre, a felhagyott gyár egyik barakkjának nyugatra néző falát világítottuk meg, ahonnan lámpáink főként a völgy falán húzódó karsztbokorerdőket, sziklagyepeket és a völgyfenéki rontott legelőket, útszéli gyomtársulásokat világították be. Mindkét alkalommal az esti szürkülettől pirkadatig gyűjtöttünk. Fajlistánkban minden egyes általunk megfigyelt fajt felsorolunk. Gyakoriságukat a következőképp jelezzük: IGY = igen gyakori (egyedszám 30 felett); GY = gyakori (egyedszám 5-10 között); R = ritka (egyedszám 2-5 között); KF = kifejezetten ritka (egyetlen megfigyelt példány). A ritka és a kifejezetten ritka fajok esetében a példányszámot és a nemek viszonyait is megadjuk. A fajlista nomenklatúrája a következő munkákat követi: Rhopalocera - PopescuGorj 1987; Arctiidae, Sphinges et Bombyces - Vojnits et al. 1991; Noctuidae - Fibiger & Hacker 1990; Geometridae - Popescu-Gorj 1987. *-gal jelöltük azokat, a fajokat, amelyeket Popescu-Gorj és Draghia (1967) nem említenek, annak ellenére, hogy egyes fajok előfordulásáról már különböző cikkek beszámoltak (pl. Popescu-Gorj & Bratasanu 1975). A megfigyelt fajok kis részét egy baneasai lakos gyűjtötte a gyártelep lámpáin. Az általa gyűjtött fajokat S-betűvel jelöltük. * A dolgozat az OTKA 3179 támogatásával készült. Folia ent. hung. 56, 1995