S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 55. (Budapest, 1994)

bordásfejű-kabóca keserűfű-ormányos buzogány fejű-féreg karcsú nyakú-mezeipoloska stb. kagylós-levéllábúrák Kötőjellel kapcsolandók a személynévből (mitológiai névből, családnévből stb.) alakult, nem köznevesült nemi nevek. Ezeket nagybetűvel kezdjük. Apolló-lepke Darwin-pinty Darwin-szivacs stb. II. FAJNEVEK (faji nevek, specifikus nevek) 3. A magyar fajnevek kisebb része egyszerű vagy összetett főnév, túlnyomó részük azonban faji jelzővel ellátott nemi név. Fajneveink a tudományos (latin) neveknek felelnek meg. Általában egyes számú tőalakban állnak, kis kezdőbetűvel írandók, kivéve néhány, tulajdonnevekből és köznevekből álló, nem köznevesült összetételt. A birtokos szerkezeteket (pl. Kovács törpebaglyocskája) mint neveket lehetőleg mellőzzük. FAJI JELZŐ NÉLKÜLI FAJNEVEK 4. A faji jelző nélküli magyar állatnevek vagy egyszerű főnevek, vagy két tagból összetett főnevek. a/ Egyszerű fajnevek Az olyan állatoknak, amelyek gyakoriságuknál vagy valamely más jellegzetességüknél fogva közismertek, egyszerű fajnevük van. Legtöbbjük a nemüknek egyetlen hazai (vagy akár európai) faja. Ezért hazai keretek között megjelölésükre elegendő egyetlen, jelző nélküli szó is: bakcsó csíz farkas bíbic csuka fogoly borz daru szarka compó fácán szalakóta stb. Gyakran előfordul (pl. ismeretterjesztő könyvekben) az egyetlen hazai vagy európai faj valamely Európán kívüli testvérfajának a magyar neve. Ilyenkor a hazai (európai) faj neve elé célszerű kitenni a többnyire már elhagyott "közönséges" faji jelzőt. b/ Összetett fajnevek Az összetett fajneveknek mind az elő-, mind az utótagja egyaránt lehet főnév, melléknév vagy melléknévi igenév, továbbá mindegyik tag lehet egyszerű vagy összetett szó. Az összetett fajnevek általában egybeírandók. A 6 szótagnál hosszabb többszörös összetételek kötőjellel kapcsolandók.