S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 55. (Budapest, 1994)

neptuncsiga tritonkürt vénuszkagyló stb. ii/ Az előtag egyelemű melléknév vagy melléknévi igenév, az utótag egy ele mű főnév címerespoloska kövirigó tengeriuborka futóbogár fogasponty meztelencsiga vízirigó pattanóbogár földikutya sárgarigó víziló repülőkutya kékkagyló szarvasbogár zömökbogár stb. ugróegér stb. Az utótaggal egybeírt vízi, folyami, mocsári, tavi, tengeri előtag nemi névre utal, azaz rendszertanilag más állatok csoportjára, mint ha a nemi név előtt e szavak különírtan állanak: ilyen esetben ez utóbbiak faji jelzők. A földikutya (Spalax) nem kutya (Canis), a vízirigó (Cinclus) nem rigó (Turdus), akárcsak a sárgarigó (Oriolus), vagy a kövirigó (Monticola). Egybeírandók továbbá az ál, hamis, dísz, óriás, remete, törpe, vak, vándor faji jelzők. iii/Az előtag egyelemű főnév, melléknév, melléknévi igenév, vagy számnév, az utótag melléknév vagy melléknévi igenév: dárdahordozó galacsinhajtó ganéj túró csillóshasú fehéraraszoló félormányos ezerlábú keresztcsőrű levélaknázó levélsodró gyalogormányos pamacsosszövő szövőcsévés százlábú stb. magfúró orrszarvú rozsdafarkú stb. ugró villás villáscsápú stb. iv/Az előtag összetett szó, az utótag egyelemű főnév: borostyánkőcsiga gyöngyházlepke búcsújárólepke hasadtlábúrák fenyőháncsszú nyárfacincér fenyőkéregszú ökörszemlepke színjátszólepke zsákhordólepke stb. v/ Az előtag egyelemű szó, az utótag összetett főnév: fémsutabogár őslégcsöves sárgacserebogár virágdíszbogár karcsúdíszbogár paránycsíkbogár smaragdszitakötő virágcserebogár stb. kiscsíkbogár pattanóősrovar vakbolharák b/2 Kötőjellel kapcsolandó többszörösen összetett nemi nevek Ha a nemi név 3 vagy több szóból tevődik össze és ez az összetétel 6 szótagnál hosszabb, akkor a fő összetételi tagok határán kötőjelet alkalmazunk. Értelemszerűen ugyanígy kell eljárni akkor, ha a kötőjel nélkül félreérthető vagy bizarr név jönne létre.