S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 55. (Budapest, 1994)

vest. A jó minőségű erdei út végén kis tisztásra bukkantam. A magas növényzetben számos, épp teljes nyílásában lévő, gyönyörű Gentiana pneumonanthe kéklett. A tárnicsok mellett galajok virítottak. Ezek egyike fölött röpködött egy tőrösmoly, amit sikerült behálóznom. Nemaphora violella-x\dk határoztam meg a nőstény példányt. Kiderült, hogy faunára új fajról van szó, s így a Magyarország Állatvilága XVI/A kötet 2/32 oldalán a zárójel felbontandó! Jelenleg érvényes neve Adela violaria Razowski 1978 — [Leraut (1980)]. A lepke hernyója a Gentiana fajokon él. Pastoralis Gáborral — a jeles komárnói lepkésszel — minden évben átnézzük egymás molygyűjteményét. Az éppen esedékes látogatáson (1994 január) az Ancylis fajok közül kitűnt az Ancylis subarcuana Douglas 1847, (= inornatana Herrich-Schaffer, 1851) faj, melyet Dabason gyűjtött 1992. május 2-án. Hazatérve az indet anyagomban két példányt találtam belőle: Örkény, Ősborókás 1993.V.3. (Szabóky) és Darány, temető 1981.VII.28. (Szabóky). Gozmány (1968) molylistájában nem szerepel, s így faunára új lepkéről van szó! Tévedést kizárandó, megnéztem az MTM molygyűjteményét is. Az inornatana cédula előtt egy kopott Ancylis diminutana-t találtam. Nem a jelenlegi Magyarországról származó példányt (Gidófalva 1913.V.28. Gábor) áttűzve a diminutana-k közé, észrevettem ott néhány subarcuana-t. A lelőhelyek, és adataik: Ágasegyháza, homokbuckás 1953.VIII.25. (Gozmány), 1954.VI.25. (2) (Gozmány), 1954.VI.26. (Gozmány), Ágasegyháza, nádas 1953.VIII.26. (2) (Gozmány); 1954.VI.25. (7) (Gozmány), Bugac, erdő 1950.V.24. (Kaszab); KNP Bugac fenyves-nyáras 1979.Vffl.23. (Gozmány, Vojnits, Sin); Bugac, homokbuckás védett terület 1966.VI.16. (Gozmány, Agócsy); Bugac, Nagyerdő 1967.V.10. (Agócsy); Orgovány, Deák- tanya 1980.V1II.5. (Ronkay, Sin, Mészár); Királyhalom 1933.VB.20-31. (2) (Schmidt); Nagyszentjános 1964.V.6. (4) (Bechó); Pusztapeszér, 1933.VI.22. (Uhrik); Peszérpuszta Hung, centr. 1949.IV.30.-V.1. (Issekutz); Soltvadkert, Selymes Hu. c. 195IV.3. (?); Tompa, erdő 1951.VIII. 1. (Gozmány). Legújabb adata: Örkény, Ősborókás 1994.IV. 16(22). Késő délután a Salix rosmarinifolia bokrokban aktívan röpködtek. A diminutana kettős hullámvonala (mely fehér) és az elülső szegély közötti tér bordóbarna, míg a subarcuana elülső szárnya egységes sárgás porszürke — a mintázati elemek alig sötétebbek! A szánycsúcs alatt a külső szegélyen két fehér ékecske van a rojtban. A rojt szalmasárga színű, egy szürkés választóvonallal. Kennel (1921) szerint a lepkénk két nemzedékes. Április-májusban és júliusaugusztusban repül. Tápnövénye a Salix caprea. Az ERTI fénycsapda hálózata által gyűjtött anyag feldolgozása közben bukkantam rá a Terecseny melletti Sasrétről származó, 1992.VIII. 12. dátummal egy Aristotelia subdecurtella Stainton, 1859 fajra. A Magyaroszág Állatvilága MicroAncylis diminutana Haworth 1811