S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 55. (Budapest, 1994)

A síkfőkúti Malaise-csapdák molylepkéi Microlepidopteras from the Malaise-traps at Síkfőkút Az 1987-ben elindított programban, az adott vegyes-tölgyes társulásban elhelyezett Malaise-csapdák gyűjtötték a rovarokat. A csapdák elhelyezése és jelölése: A: a talajon, gyep- és cserjeszintben; B: 12,5 m magasan, a lombkorona szintben; F: 25 m magasan, a lombkorona szint felett; SZ: az erdőn kívül, attól mintegy 200 m-re, szabad területen, a talajon áll - környezete szántóföld, szőlő, kertek Az 1987-89-ig terjedő három év alatt mintegy 2365 molylepkét fogtak a csapdák. Érdekes tény, hogy az anyag mennyisége az évek múlásával csökkent: 1987-ben 1033, 1988-ban 874, 1989-ben 458 lepke került a csapdákba. Összesen 226 faj vált ismertté. Az anyag eloszlása csapdánként példány/faj tekintetében: A = 1275 pld. - 156 faj; K = 508 pld. - 68 faj; F = 72 pld. - 22 faj; SZ = 510 pld. - 115 faj Kitűnik, hogy az F csapdába csak alkalomszerűen, az elkóborolt példányok kerültek. Az SZ csapdába annyi példány gyűlt, mint a K csapdába, viszont a fajszám közel a duplája annak. Oka az, hogy a környezet vagilis lepkéi a csapda telepítési helyén (ld. elhelyezés) is mozognak (ha alacsony számban is). Az A csapdában található - a legtöbb búvóhelyet, védelmet nyújtó magasságban - a lepkék több, mint 50%-a. Az eddig gyűjtött anyag még nem alkalmas a különböző törvényszerűségek levonására, de részben tükrözi a molyok mozgási körzete és a tápnövényeik közötti szoros kapcsolatát. A tölgyön élő lepkék nem hagyják el élőhelyüket (A, K) pl. A Carcina quercana esetében: A = 36 K = 10 F = 0 SZ = 1. Hasonlót figyelhetünk meg a Stenolechia gemmella, Aleimma loeflingiana, Zeiraphera isertana, Phycita roborella, Acrobasis tumidana, stb. esetében is (ld. táblázat). Az egyébként "fűben kószáló", nehéz röptű Triodia sylvina csak a SZ csapdában jelent meg. Ugyancsak napközben - szintén az aljnövényzetben "fűben" ugrándozó - azonban alkonyatkor a levelek, fűszálak stb. végére üldögélő Holoscolia forficella, kizárólag (nagy egyedszámban) csak az SZ csapdában volt. A nappal mozgó Synanthedon tipuliformis-t szintén a SZ csapda fogta. Találtam olyan fajokat, amelyek minden (!) szinten jelen vannak. Lágyszárún élő Plutella xylostella A = 20, K = 29, F = 4, Sz = 44. Lombfogyasztó Tortrix viridana A = 30, K = 28, F = 19, SZ = 3. Az Endotrichaflammealis A = 123, K = 51, F = 0, SZ = 18. A csapdaanyag faunisztikai értékei - a Malaise-csapda, hasonlóan a fénycsapdákéhoz, minden nap üzemelt és ráadásul nem is egy, hanem négy helyen így más típusú anyagot fogott mint az.