S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 55. (Budapest, 1994)
FOLIA ENTOMOLOGICA HUNGARICA ROVARTANI KÖZLEMÉNYEK LV 1994 p. 429-445 A magyar állatnevek helyesírási szabályai Összeállította Gozmány László A magyar állatnevek helyesírási szabályzatát elsőként Dudich Endre professzor készítette el, s a Magyar Tudományos Akadémia jóváhagyásával 1958-ban adták ki. Bizonyos problémák (kisebb ellentmondások vagy hézagok) egy részét néhány új szabály bevezetésével sikerült Gozmány László: Vocabularium nominum animalium Europae Septem unguis redactum című kétkötetes állatnévszótárában (1979) kiküszöbölni . Ez az új szabályzat szervesen illeszkedik már az 1985-ben megjelent növénytani (a növénynevek helyesírását rendező) szabályzathoz is (A magyar növénynevek helyesírási szabályai. Összeállította: Priszter Szaniszló. Bp., 1985). A magyar állatnevek írásmódja magától értetődően nagymértékben kapcsolódik a tudományos (latin) állatnevek írásmódjához ill. jelentéséhez. Ezért a szabályok kialakításakor tekintetbe kellett venni az állatrendszertanban kialakult és nemzetközileg is egységesen használt nómenklatúrái előírásokat is. Ezek ismerete nélkül ugyanis nem rendezhető a magyar állatnevek egybe- vagy különírása, ill. kötőjeles alakjainak eldöntése. A jelen szabályzatot az MTA Zoológiai Bizottsága 1993. február 23-i, Magyar Nyelvi Bizottsága pedig 1993. május 24-i ülésén jóváhagyta. TAXONÓMIAI KATEGÓRIÁK Az állatrendszertan alapegysége a faj (species). A közel rokoni fajok együttese alkotja a nemet (genus). Az állatfajok tudományos (latin) neve mindig kétszavas: a Linné által 1753-ban bevezetett kétszavas nevezéktan (binominalis nomenclatura) elfogadása óta minden faj neve a nagy kezdőbetűs nemi névből (nomen genericum) és a kis kezdőbetűs faji névből (nomen specificum) áll. A nemi név főnév, a faji név ennek általában tulajdonságjelzője. Nemi név pl. a Parus (cinege), ennek egyik faja a Parus caeruleus (kék cinege). E két, leggyakrabban előforduló kategórián kívül (faj és nem) az osztályozásban magasabb rendű kategóriák is használatosak (szupragenerikus taxonok): főként a család, a rend, az osztály és a törzs. A család (familia) a rokon nemeket, a rend (ordo) a rokon családokat, az osztály (classis) a rokon rendeket foglalja magában, míg az osztályokat a legmagasabb szintű kategória, a törzs (phylum) egyesíti. E munkának magyar nyelvű előszavában a szerző már utalt arra, hogy új és átfogó szaknyelvi helyesírási szabályzat kidolgozására van szükség; egyes kérdéseket, pl. a kötőjel alkalmazását a jelen szabályok rendelkezéseinél bonyolultabban oldotta meg.