S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 54. (Budapest, 1993)

munkatársainak köszönhető. Mivel a Híradót csak azok kapják meg, akiknek nincs tagdíjel­maradása, minden szám megjelenése „kézzel foghatóan" növelte a tagdíjfizetési készséget. - 1991 szeptemberében a Nemzeti Múzeum felújítási munkái miatt új helyet kerestünk rendezvényeink számára. Mészáros Zoltán tagtársunknak köszönhetően a Kertészeti Egyetem adott otthont, nemcsak üléseink, de a Rovarászati Napok , a Választmány összejövetelei, sot a Rovarászbál részére is. Végezetül mindannyiunk nevében köszönöm bizalmukat és a 6 év során nyújtott segít­ségüket. Egyúttal sok sikert kívánok a most megválasztásra kerülő új Vezetőségnek, kérve a Tagságot legalább annyira segítsék munkájukat, mint azt tették a mi esetünkben. Köszönöm figyelmüket és kérem felmentésünket. Az Elnök megköszönte a titkári beszámolót, melyet a tagság taps kíséretében egyhangúan elfogadott. A napirend értelmében ekkor került sor a Frivaldszky Imre Emlékplakettek átadására. Az Elnök ismertette az 1992. december 11-én összeült Frivaldszky Emlékplakett Bizottság döntését, amely a hozzáérkezett javaslatok alapján titkos szavazással a következő döntést hozta: bronz fokozatot nyert Szabóky Csaba és dr. Merkl Ottó, ezüst fokozatot nyert dr. Kozár Ferenc, arany fokozatot nyert dr. Bognár Sándor. A nevek elhangzása után a Titkár felolvasta méltatásukat, majd a Közgyűlés résztvevőinek tapsa kíséretében az Elnök egyenként átadta a kitüntetéseket. A kitüntetettek nevében dr. Bognár Sándor kért és kapott szót. DR. BOGNÁR SÁNDOR MÉLTATÁSA Dr. Bognár Sándor Budapesten született, 1921-ben. Egyetemi tanulmányait a Budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Karán végezte. Dip­lomáját 1944-ben kapta meg. Szorgalma és képességei révén Reichenbach professzor már hallgató korában gyakornoknak invitálta az Üzemtani Tanszékre, az Egyetem Tangazdasá­gában kapott állást. A háború őt sem kímélte, a frontra kényszerült. 1944 Karácsonyán fogságba esett, ahonnan szerencsére 1945 márciusában kiszabadult. Rövidesen Dohy János rektor az Egyetem Növény­élet- és Kórtani Intézetébe tanársegédnek nevezte ki. Az Agrártudományi Egyetem létrejöt­tekor Husz és Kadocsa professzorok irányítása mellett a Növénykórtani Tanszéken kórtani és rovartani gyakorlatokat vezetett. 1948-tól a Növényvédelmi Kutató Intézetben Szelényi Gusztáv mellett folytatta munkáját. Doktori értekezését 1958-ban, kandidátusi értekezését 1960-ban, akadémiai doktori ér­tekezését 1979-ben védte meg. Kiváló munkájának köszönhetően 1961 januárjában meghívták a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Rovartani Tanszékének vezetésére. Később a Növénykórtani Tanszék vezetésével is megbízták. Irányításával rövidesen a két tanszéket Növényvédelmi Tanszékké szervezték át, amelynek 1981. december 31-ig, nyugdíjbavonulásáig a vezetője volt. Közben 1962-1965 között oktatási- és továbbképzési rektorhelyettesként az Egyetem irányításában is résztvett. A vezetői feladatok mellett mindig jutott energiája arra is, hogy a takácsatkák és egyéb kártevő állatok populációdinamikájával és ökológiájával foglalkozzék. Az egyetemen növényvédelmi állattant és üzemi növényvédelmet oktatott a nappali, a levelező és a szakmérnök hallgatóknak. Rendszeresen tartott előadásokat a Gödöllői-, a

Next

/
Thumbnails
Contents