S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 54. (Budapest, 1993)

maximális életkora legalább egy év (Nentwig 1980). A különböző fejlődési stádiumainak (II-VIII) vertikális eloszlása eltérő, amennyiben a fiatalabbak (II-V. stádium) az alacsony és közepes magasságokban, míg a nagyobbak és az ivarérettek a felső szinteken élnek. A populáció számára fontos a fiatalok elkülönülése az idősebbektől, ugyanis a faj zsákmányszerzési stratégiájából következően a kannibalizmus jelentős mértékű lehetne (Nentwig 1980). A faj legfontosabb prédaállatai a levéltetvek (elsősorban a Hyalopterusprunï). A C. phragmitis abundancia és biomassza viszonyai szoros korrelációt mutatnak a levéltetű populációk tömegviszonyaival. A C. phragmitis akkor jelentkezik a legnagyobb egyedszámban, amikor a nád elérte teljes kifejlődését, s a levéltetű biomassza is a legnagyobb. Ennek köszönhetően augusztus és szeptember hónapokban a nádasok leggyakoribb (50-70 %) faja (Nentwig 1982). A C. phragmitisen kívül a C. lutescens és a C. stagnalis fordul elő gyakorta a nádasokban, de az előző fajho;i képest csekély relatív gyakorisággal (Loksa 1981, Platen 1984, Decleer 1990). A növényzeti cönózis jellemző tagjaként meg kell említeni még az ugrópókokat képviselő Marpissa fajokat, melyek közül elsősorban a M. radiata fordul elő a nádasokban és más vízparti növényzeten (Loksa 1982, Platen 1984). Végezetül a vizi biotópok egyetlen alámerülő pókfaját, a búvárpókot (Argyroneta aquaticd) kell megemlíteni. Az eurázsiai elterjedésű pók hazánkban a gazdag hínárvegetációval rendelkező vizekben általánosan előfordul. Eurychon faj, egész évben vannak ivarérett egyedei. Summary The spider fauna of reedmarshlands in Hungary This paper represents an initial stage in spider-faunistic studies adjoining to the intensive zoological research on Hungarian reedmarsh that has been going on for several years now. The author summarizes the literature on the spiders of marshlands on the basis of articles by Hungarian and a few foreign researchers. The purpose of the paper is to sum up findings by earlier research in Hungary, as well as to provide aspects for a survey starting in 1993. The paper followsup Hungarian research from the en of the past century, and tries to give a complete survey of the results published soo far. Forthat, as a basic source, Loksa'

s works have been primarily used (Loksa 1969, 1972, 1981, 1987). The literary survey in the case of the foreign studies cannot by far be considered complete. The author only refers to the reports which involve detailed studies of the dominant reed-dwelling species. (Nentwig 1982) or, which examine the effects of reed cultivation, in this way being able to provide aspects for treating reeds of our protected wetlands (Decleer 1988, 1990). The author dwells on the most typical species of the soil fauna of the Hungarian reeds, and those of the flora, respectively. The grouping of the species is done, within the soil and fauna species communities, in terms of prey guilds.. Forty of the most typical species of Hungarian marshlands have been listed in the paper. Most species occur, apart from the reeds, in other water-associated biotopes as well. Just a few species are known to typpically adhere to the reeds, which is supported by Hungarian data of frequency, too. (Allomengea vidua, Donacochara speciosa, Tetragnatha striata, Eucta kaestneri). As no comprehensive survey of the spider fauna of reeds has been done in our coungtry so far, it can be duly supposed that the research to be started now will siguificantly contribute to the present results.