S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 52. (Budapest, 1992)

Könyvismertetés NON VEILLER, G. (szcrk.) (1990): Fauna Durmitora. 3. kötet. - Cmogorska Akademija Nauka i Umjetnosîi, Posebna izdanja, knjiga 23, Odjeljenje prirodnih nauka, knjiga 14, Titograd, 362 pp. Európa csaknem valamennyi országában vannak nemzeti parkok vagy legalább nagy jelentőségű, kiterjedt természetvédelmi területek. E vidékek faunájának megismerése minden esetben természetes igényként merül fel, ám átfogó kutatási programokra eddig csak kivételesen került sor. Magyarország egy ilyen kivételes eset a Magyar Természettudományi Múzeum által szervezett nemzeti park-kutatásokkal és az eredményeket bemutató kötetsorozattal. Ennek tükrében nagyon tanulságos kézbe venni egy hasonló céllal készült, Jugoszláviában kiadott tanulmánygyűjtemény tavaly megjelent harmadik kötetét. A Durmitor faunájának tervszerű feltárása 1980-ban kezdődött, a Montenegrói Tudományos és Művészeti Akadémia (Cmogorska Akademija Nauka i Umjetnosti) valamint a Jugoszláv Rovartani Társaság szervezésében. A munkában 70 kutató vett részt, Jugoszlávia minden részéből. A szerkesztők (élükön a jugoszláv entomológia doyenje, Prof. Dr. Guido Nonveiller) számításai szerint a feldolgozás 5 kötet mintegy 50 tanulmányában válik majd teljessé; persze remélnünk kell, hogy a szemünk láttára széthulló Jugoszlávia majdani önálló köztársaságai között a tudományos együttműködés fennmarad. A kötet 19 szerző 11 tanulmányából áll, melyek a mi nemzeti park-köteteinkhez hasonlóan egy-egy adott állatcsoportra szorítkoznak. Valamennyit jugoszláv kutatók írták, hetet szerb-horvát, hármat angol, egyet pedig francia nyelven, angol nyelvű összefoglalója azonban mindegyik tanulmánynak van. Terjedelmük változó, a tárgyalt fajok száma az adott csoport valamennyi képviselőjétől egyetlen fajig változik A cikkek témaköre az alábbi: madarak; földigiliszták; ezerlábúak; szenderek és szövők; araszolok; csüngőlepkék; sodrómolyok; poloskák; egy ormányosbogár-alcsaIád (Otiorhynchinae); két, tudományra új atka (Eriophyoidea); egy tudományra új barlangi vakfutrinka-faj. A könyvben színes fotók is láthatók, melyek madarakat, csüngőlepkéket, illetve két jellegzetes élőhelyet ábrázolnak Melyek a legfontosabb (nem formai, hanem tartalmi) különbségek a Fauna Durmitora és a mi nemzeti park-köteteink között? A Fauna Durmitora szemmel láthatóan nem öleli fel a teljes faunát, míg a mi köteteinkben az állatcsoportok feldolgozottsága teljes, vagy csaknem az. A mi köteteinkre a faj listák és a lelőhelyek hosszú sorának túlsúlya jellemző, a jugoszláv munkában viszont sokkal nagyobb teret kapott a fauna állatföldrajzi, stb. értékelése. Mivel hazánkban a „Magyarország Állatvilága" sorozat jelenti a magyar fauna alapvetését, nemzeti park-köteteink az esetek nagy részében ennek kiegészítését jelentik; Jugoszláviában azonban hasonló fa una mű-sorozat nincsen, így a Fauna Durmitora számos állatcsoportnál az első jugoszláviai közleményt jelenti. Mindenképpen említésre érdemes, hogy a kötetben 8 alkalommal hivatkoznak magyar szerzők munkáira; Fazekas Imre 5, Endrődi Sebő, Gozmány László és Vásárhelyi Tamás pedig l-l dolgozattal szerepelnek az irodalomjegyzékekben. Dr. MERKL Ottó, Budapest