S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 52. (Budapest, 1992)

zép-Európa déli felében. Jellegzetesen folyóvízi állat; köves, homokos medrű forrásokban, patakokban él; többnyire mindenütt ritka. Bidessus grossepunctatus Vorbringer, 1907 - Farkasfa, Fekete-tó, 300 m, tőzegmohás láp, 1982. VII. IL, leg. Ádám L.; Magyarszombatfa, 1978. IV. 5, leg. Horvatovich S. Irodalmunk Simontornyáról és Magyarszombatfáról említi. Elterjedési területe KözépEurópa. Jellegzetes lápi állat. Pangó, rosszul átszellőzött, hűvös, savanyú kémhatású lápvizekben él. Yola bicarinata (Latreille, 1804) - Ludbreg, leg. V. Apfelbeck. - Elterjedésének súlypontja Nyugat-Európára és a Földközi-tenger medencéjének nyugati felére esik. Faunaterületünkön Horvátországban gyűjtötték. Faunajegyzékünkben nem szerepel. Folyóvízi állat; köves, homokos medrű forrásokban, patakokban él. Coelambus flaviventris (Motschulsky, 1859) - Herkulesfürdő, 1907. VII., leg. Wachsmann. - Fő elterjedési területe Belső-Ázsia és Kelet-Európa; Közép-Európában már nagyon ritka. Könnyen felmelegedő sekély tavakban, pocsolyákban - bázisokban gazdag, sós vagy szikes vizekben él. Faunaterületünkön eddig ismeretlen volt. Coelambus pallidulus (Aubé, 1850) - Aba, leg. Lichtneckert F.; Sárkeresztúr, 1926. VI, leg. Lichtneckert F, Sóstó, 1923. VI. 14, leg. Csiki E; Siófok, leg. Lichtneckert F.; Székesfehérvár, leg. Lichtneckert F; Zirc, leg. Lichtneckert F. - Ez a faj Európában, KisÁzsiában és Észak-Afrikában szórványosan többfelé megtalálható, főleg a tengerpartok mentén; a szárazföldek belsejében nagyon ritka. Elterjedési területe szakadozott, az egyes előfordulási helyek egymástól általában elszigeteltek: a magyarországi is minden bizonnyal ilyen. A C. pallidulus élőhelyei általában sós vagy szikes területek; bázisokban gazdag vizek, sekély, könnyen felmelegedő tavak, pocsolyák. Hazai előfordulását jó lenne újabb adatokkal is megerősíteni. Hyphydrus sanctus (Sharp, 1882) - Boglárlelle, Balatonlelle, 1953. IV. 8, leg. Kaszab Z és Székessy V, Berek, csatornából, 1953. IV. 9, leg. Kaszab Z és Székessy V; Budapest, Állatkert, leg. Frivaldszky J, Budafok, 1950. IV. 26, leg. Györffy J, Epreserdő, 1934. III. 24, leg. Kaszab Z, Lágymányos, 1916. III. 16, leg. Csiki E; "Croatia", leg. Reitter; Dárda, 1907, leg. Kaufmann E.; Debrecen, leg. Bíró L.; Érd, 1939. IV. 14, 1939. ÍV. 24, 1939. VL 25, leg. Csiki E; Fonyód, Bézsenyi-bozót, vízihálózás, 1953. IV. 8, leg. Kaszab Z és Székessy V; Gárdony, Dinnyés, Velencei-tó, csatornából, 1951. VIIL 17, leg. Kaszab Z; Győr, leg. Bokor E, 1935. VII. 22, 1939. VII. 26, leg. Révy D, Győr-Bácsa, 1951. VE. 13, leg. Dely Q; Kaposvár, 1969. IV. 19, 1969. IV. 20, 1969. IV. 26. leg. Nattán M; Pákozd, Dinnyés-Kaj tori-csatorna, 1951. IV. 29, leg. Kovács L, 1951. VII. 27, leg. Halászfy É, vízihálózás, 1951. IV. 30, leg. Kaszab Z és Székessy V, 1951. VIII. 18, leg. Kaszab Z, 1951. VIII. 29, leg. Kaszab Z, Karácsony-hegy, 1950. IV. 25-26, leg. Kaszab Z; Siófok, leg. Lichtneckert F, Töreki-láp, 1953. V. 7, leg. Zsirkó G, vízihálózás, 1953. V. 8, leg. Kaszab Z, 1953. V. 8, leg. Kovács É, 1953. V. 10, leg. Kaszab Z és Kovács É, 1953. IX 6, leg. Kaszab Z, halastó, 1953. V. 7-10, leg. Kaszab Z és Zsirkó G, 1953. V. 24, leg. Kovács É és Székessy V, Szeged, 1938. VI. 5, 1939. IV. 23, leg. Stiller V; Vác, leg. Bíró L.; Várpalota, Pétfürdő, leg. Lend R; Vörs, Kis-Balaton, 1950. VIII. 28, leg. Kaszab Z; Zalavár, 1956. IX, leg. Lenci R, Zala, 1950. IV. 19, leg. Kaszab Z - Ennek a fajnak fő elterjedési területe a Földközi-tenger medencéjének keleti fele, pontosabban annak tágabb környezete. Hazánkban a Dunától nyugatra egyes vidékeken közönséges, másutt azonban kifejezetten ritka vagy hiányzik. Általában növényzettel sűrűn benőtt álló- vagy lassan folyó eutróf vizekben fordul elő. Irodalom: Ádám, L. (1983a): Békés megye bogárfaunája II. Dytiscidae-Staphylinidae L (Coleoptera). - Folia ent. hung., 44: 315-323. - Ádám, L. (1983b): The species of Hydroadephaga, Clambidae, Orthoperidae and Diversicornia (in part) of the Hortobágy (Coleoptera). - In: Mahunka, S. (ed.): The Fauna of the Hortobágy National Park, II. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 155-166. - Ádám, L. (1986): Adephaga of the Kiskunság