S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 52. (Budapest, 1992)

Hydroporus marginatus (Duftschmid, 1$05)- Budapest, Soroksár, leg. Tunkl; Pécs, leg. Ehmann F. - Mediterrán faj; előfordul Dél-Európában, Észak-Afrikában, Kis-Ázsiában, valamint Közép-Ázsiában. Faunaterületünkön a következő lelőhelyei ismertek (mind irodalmi adat): Brassó, Gospic, Kistornya, Nagybocskó, Nagyszeben, Pozsonyszentgyörgy, Trencsén, Zsolna. Bizonyító példányaink csak Magyarországról vannak. A faj hazai előfordulása azonban kétséges, megerősítésre szorul. Hydroporus melanarius Sturm, 1835 - Csörötnek, Apátsági-erdő, Juncetum effusi, 1982. VIII. 21, leg. Ádám L.; "Kőszegi-hegység", 1937. VI-VII, leg. Kaszab Z - Előfordul Szibériában, valamint Észak- és Közép-Európában. Nálunk kifejezetten erdei állat: liget- és láperdőkben, gyertyános tölgyesekben, bükkösökben, stb. fordul elő. Patakok kiöntéseiben, keréknyomokban összegyűlő friss esővízben, stb. él. Hydroporus nigrita (Fabricius, 1792) - Csörötnek, Apátsági-erdő, 250 m, AlismatoEleocharidetum

palustris, 1983. VII. 10, Juncetum effusi, 1982. VIII. 21, leg. Ádám L.; Kőszeg, Borha-forrás, 1938. IX. 17, leg. Visnya A - Â faj elterjedési területe Észak- és Közép-Európa nyugati felét foglalja magában. Hűvösségkedvelő - nálunk jellegzetesen erdőlakó - állat; liget- és láperdőkben, gyertyános tölgyesekben, bükkösökben, stb. fordul elő. Patakok kiöntéseiben, keréknyomokban összegyűlő friss esővízben, stb. éL Hydroporus pubescens (Gyllenhal, 1808) - "Croatia", leg. Stiller V. - Zoológiai irodalmunk elterjedt és gyakori fajként tartja számon. A legtöbb felsorolásban azonban ezen a néven általában a H. fuscipennis Schaum, 1868 adatai szerepelnek. A H. pubescens valószínűleg mediterrán faj, elterjedési adatai azonban részben revízióra szorulnak. Hydroporus springer

i G. Müller, 1924 - Zágráb, leg. V. Apfelbeck. - Faunajegyzékünkben ez a faj nem szerepel. Elterjedési területe viszonylag kicsi: előfordul a Délkeleti-Alpok tágabb környezetében. Hydroporus striola (Gyllenhal, 1827) - Balatonederics, 1966. IV. 8, leg. Tóth L; Báta, leg. Lichtneckert F.; Bátorliget, 1948. V. 10-15, leg. Kaszab Z és Székessy V, Bátorligeti-láp, 1988. VII. 6, leg. Vásárhelyi T, lámpázás, 1989. V. 26-28, leg. Szalóki D, 1990. VI. 23, leg. Merkl Q; "Croatia", leg. Reitter; Csaroda, Báb tava, 100 m, Caricetum vesicariae, vízihálózás, 1986. X. 3, leg. Ádám L, Eriophoro-Sphagnetum recurvi-magellantéi, vízihálózás, 1982. X 2, 1985. V. 13, leg. Ádám L.; Debrecen, PaUag, 1930. VI, leg. Révy D.; Győr, leg. Bokor E, 1934. IV. 10, leg. Révy D; Hévíz, 1964. IV. 3, leg. Tóth L; Kaposfüred, leg. Peregi I.; Kaposvár, 1969. III. 30, 1969. IV. 15, 1969. IV. 19, 1969. IV. 20, leg. Nattán M.; Kétegyháza, Kerek-szék, 90 m, vízihálózás, 1981. IX 5, leg. Ádám L.; Királyhelmec, 1853, leg. Bíró L.; Mosonmagyaróvár, Magyaróvár, 1942. VIII. 24, leg. Révy D.; Újszentmargita, vízihálózás, 1975. IV. 23, leg. Hámori E; Vörs, Diás-sziget, 1950. VII. 8-16, leg. Kaszab Z és Székessy V; Zalavár, Kis-Zala, kőriserdő, 1950. VI. 12, leg. Kaszab Z - Előfordul a palearktikus állatföldrajzi régió északi felében. Nálunk az adatok tanúsága szerint nem ritka, zoológiai irodalmunk azonban korábban alig néhány helyről említette. Mocsarakban, lápokban él. Hydroporus umbrosus (Gyllenhal, 1808) - Budapest, Városliget, leg. Ehmann F.; Farkasfa, Fekete-tó, 200 m, Car ici échinâtqe-Sphagnetum, 1983. VII. 10, leg. Ádám L, 300 m, tőzegmohás láp, 1982. VII. 11, leg. Ádám L. - Irodalmunk csak Budapestről és a Barcsi Ósborókás területéről említi. Elterjedt Észak- és Közép-Európában, valamint Szibériában. Többnyire pangó, rosszul átszellőzött, hűvös, savanyú kémhatású lápvizekben fordul elő. Hydroporus zimmermanni G. Müller, 1928 - Gödöllő, Máriabesnyő, 1932. XI. 13, leg. Fodor J. - Elterjedt a Délkeleti-Alpok környezetében és Horvátországban. Hazai előfordulása nem valószínű, gyűjteményünk példányai bizonyára tévesen cédulázottak. Bidessus delicatulus (Schaum, 1844) - Garamszentgyörgy, leg. Dudich E - Ez a faj faunajegyzékünkben szerepel ugyan, de lelőhelyét az irodalom nem említi. Elterjedt Kö-