S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 50. (Budapest, 1989)

átjárt potrohnyulványukkal lyukat fúrnak a növénybe. A nőstények kb. 30 petéből álló petecsomójukat a nád uszó vagy alámerült részeire, főleg a levelekre rakják. A kikelő lárvák eleinte a hajszálgyökerekkel, később a vastagabb gyökerekkel, illetve a gyöktörzs anyagával táplálkoznak. A kifejlett lárvák váladékukból ellenálló gubót készítenek és ebben bábozódnak. Az imágók a tápnövény levéllemezének szövetét fogyasztják. A tojásrakás áprilistól juliusig tart; a nőstény éjjel rak petét. A lárvák májustól augusztusig folyamatosan kelnek; egyazon növényen gyakran találhatók különböző fejlettségű lárvák. A fejlődés ideje kb. 1 év; a kifejlett lárva telel át; az imágók áprilistól augusztusig találhatók tápnövényükön (Boving, 1911). Megállapításunk szerint az imágók és a lárvák rágásával okozott elsődleges kár nem jelentős; jelentékeny lehet azonban az általuk okozott sérülések nyomán kialakuló másodlagos kár. A lárvák által kilyuggatott növény Üreges részeibe ugyanis viz és rothasztó baktériumok jutnak, a megtámadott rész elrothad, a növény esetleg el is pusztul. Egy-egy gyöktörzsdarab pusztulása esetén pedig tetemes mennyiségű nádszál mehet tönkre. A kifejlett bogarak a nád fiatal leveleit rágják, csökkentve ezáltal annak asszimilációs felületét. A levélfelület sérülése azután gombáknak, baktériumoknak, különféle állati kártevőknek nyit utat, ami különböző másodlagos károk kialakulásához vezet. Irodalom: BOVING, A.G. (1911) : Natural History of the larvae of Donaciinae. Int. Rev. Hydrobiol., Suppl., _M19 10): 1-108. - KASZAB, Z. (1962): Levélbogarak - Chrysomelidae. - In: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungáriáé), IX., 6_: 1-416. Dr. SZÉL Győző és ÁDÁM László (Budapest) Folia ent. hung. 50, 1989 A magyar faunára új két lisztesfátyolka (Planipennia: Gmiopterygidae) Two Coniopterygid species new to the fauna of Hungary (Planipennia) 1985. május 14-én nem-száradó ragasztóanyaggal bevont aluminium lapokat helyeztem ki a Nagykovácsi - Julianna-major melleti gazdag cserje szintű tölgyes erdőbe, egy-egy galagonya (Crataegus monogyna), mezei'juhar (Acer campestris) és húsos som (Cornus mas) bokorra, az ott élő lisztesfátyolka fajok tanulmányozása céljából. A ragasztós lapokat június 19-én beszedve szép számban találtam rajtuk a fogni kivánt állatokat. Az anyag feldolgozása során kiderült, hogy faunára uj fajokat is sikerült gyűjteni; a mezei juhar bokorra felfüggesztett fogólappal a Coniopteryx arcuata Kis 1, és a Coniopteryx lentiae Aspöck et Aspöck 14 him példányát. Ez utóbbi fajból 1 him példány a galagonyára kihelyezett ragasztós lapon is volt. A C. arcuata him ivarszervében (1-2. ábra) jellegzetes a hosszú penis és a kaudálisan kiszélesedő stylus. A fajt eddig Romániából, Jugoszláviából és Ausztriából mutatták ki tölgyről, bükkről és galagonyáról (Kis és mtsai, 1970, Meinander, 1972). A C. lentiae him ivarszervére a hosszú, vékony penis és stylus mellett jellemző a hypandrium kaudális nyúlványainak ferdén lemetszett végződése (3-4. ábra). Ezt a fajt Franciaországból, tölgyről gyűjtött példányok alapján irták le, de már előkerült több dél- és közép-európai országból, valamint Törökországból és Libanonból is (Kis és mtsai, 1970, Meinander 1972). Irodalom: KIS, B. és mtsai, (1970): Neuroptera (Planipennia) - Fauna Rep. Soc. Romania, 8 (6): 1-343. - MEINANDER, M. (1972): A revision of the family Coniopterygidae (Planipennia) - Acta zool. Fenn., 136

: 1-357. Dr. SZIRÁKI György, Budapest