S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 48. (Budapest, 1987)
A titkár bejelentette, hogy dr. KÁDÁR Zoltán professzor részletes javaslatot tett a Társaság (s egyben a magyar entomológia) történetének megírására. A közgyűlés a kérdést a választmány elé utalta. Az elnök bejelentette, hogy a választmány Javasolja BALOGH Imre és dr. SÁRINGER Gyula örökös választmányi tagságát. A közgyűlés mindkét javaslatot egyhangúlag elfogadta. Az elnök felkérésére dr. VOJNITS András titkár Ismertette a választmány javaslatát az uj tisztikarra és az uj választmányi tagokra vonatkozólag. A szavazatszedő bizottság kijelölése és a választmány menetének közzététele után kezdetét vette a szavazás, majd az elnök szünetet rendelt el. A szünet után a szavazatszedo bizottság elnöke felolvasta a szavazás eredményét. Beérkezett 56 szavazat, ebből érvényes 54, érvénytelen 2. Elnök 50 szavazattal dr. JENSER Gábor, titkár dr. BALÁZS Klára (52), első alelnök dr. MART IN OV ICH Valér (53), második alelnök dr. PAPP Jenő (52), szerkesztő dr. MAHUNKA Sándor (53), pénztáros RETEZÁR Imre (54) v ellenőr RÓZNER István (54), jegyző PODLUSSÁNY Attila (54), választmányi tagok 1988-ig dr. SEPRŐS Imre (50), dr. TÓTH Sándor (50), 1989-ig dr. RONKAY László (53), 1990-ig dr. MÉSZÁROS Zoltán (53), dr. PAPP László (53), dr. VÁSÁRHELYI Tamás (54) és dr. VOJNITS András (54). A számvizsgáló Bizottság tagjai továbbra is dr. BOGNÁR Sándor, dr. GOZMÁNY László és dr. KOZÁR Ferenc. Az elnök bejelenti, hogy a FRIVALDSZKY EMLÉKBIZOTTSÁG a bronz fokozatot dr. DARVAS Bélának, ezüstöt dr. TÓTH Sándornak és aranyat dr. MAHUNKA Sándornak Ítélte oda. Az érmek átnyultásával egyidőben a titkár felolvasta a kitüntetettek méltatását. Dr. DARVAS Béla 1948. november 22-én született Debrecenben. A debreceni Agrártudományi Egyetemen szerzett agrármérnöki diplomát 1974-ben. Később ugyanott elvégezte a növényvédelmi szakmérnöki szakot is. A Csongrád megyei Növényvédő Állomás Biológiai Védekezési Laboratóriumában, Hódmezővásárhelyen állattanos szakelőadóként kezdte szakmai működését. Preciz, igyekvő munkájára felfigyelve 1978-ban a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ Állattani Osztályára, Budapestre hívták, ahol főelőadóként Igen aktiv, szerteágazó munkát végzett. 1982 őszén örömmel fogadták az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet Állattani Osztályán, ahol jelenleg a Rovarhormon csoport lelkes és szorgalmas tagjaként végez értékes kutatásokat. Egyetemi doktori értekezését 1979-ben védte meg. Dr. DARVAS Béla szakmai tevékenysége felölelte a növényvédelmi entomológia több fontos területét, hézagpótló és úttörő munkájával néhány jelentős, elsősorban Diptera kártevő csoportnak hazai szaktekintélyévé vált. Számos közleményben foglalkozott a zöldségfélék (főként vöröshagyma) állati kártevőivel és kártételük leküzdésének lehetőségeivel. Ugyanilyen alapossággal tanulmányozta az üvegházi kultúrák rovarkártevőit. Jelenleg elsősorban az un. rovar-növekedésszabályozó vegyületek (juvenoidok, vedlésgátlók és antihormonok) biológiai hatásait, hatásmechaniumusát és gyakorlati alkalmazhatóságát vizsgálja különböző Homoptera csoportokban. Mintegy 35 (harmad részben angol nyelven publikált) tudományos cikke és 30, ugyancsak figyelmet keltő rövid közleménye, valamint 10 ismeretterjesztő cikke jelent meg ezideálg. Dr. DARVAS Bélát kiváló szervező egyéniségnek ismertük meg. Ilyen téren különösen mint a MAE Növényvédelmi Társaságának szervező titkára, továbbá két hazai nemzetözi rendezvény ("Integrált Növényvédelem" c. konferencia, 1983-ban és az I. Nemzetközi Dipterológial Kongresszus 1986ban) egyetlen, illetve egyik szervező titkáraként szerzett elévülhetetlen érdemeket. Társaságunknak 1976 óta tagja. Dr. TÓTH Sándor hosszú és korántsem könnyű utat tett meg, amikor most ünnepélyesen átadjuk neld a FRIVALDSZKY Emlékplakett ezüst fokozatát. Mint pedagógus kezdte meg tudományos tevékenységét. Elévülhetetlen érdemei vannak a Természettudományi Múzeum Diptera gyűjteményének ujra-megalapozásában 1957-1960 folyamán a szomorú emlékű 1956 októberi tűzvész után. Tanári elfoglaltsága mellett vállalta, hogy folyamatosan gyűjti a kétszárnyuakat lakó- és munkahelye, a bükkaljl Tard környékén. A kétszárnyuakon kívül tekintélyes mennyiségű egyéb rovart, például hártyásszárnyuakat is gyűjtött, ami ugyancsak muzeumunk gyűjteményét gyarapította. Gyűjtő tevékenységével párhuzamosan bontakozott ki feldolgozó munkája. Komoly szerepet vállalt Magyarország faunisztikai kutatásában. A Diptera-n belül több családdal és az Odonata-val behatóan foglalkozik. Ebből a tárgykörből számos tanulmánya jelent meg. A "Magyarország Állatvilága" sorozat részére megirta a Pöszörlegyek (Bombylidae) füzetet, ami 1977-ben látott napvilágot. Dr. TÓTH Sándor 1971 óta a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum igazgatója és egyben a Bakony-kutatás szervezője. A tudományos kutatási program keretében számos hivatásos és műkedvelő rovarásszal van rendszeres kapcsolatban, igy lényegében a Bakony-kutatás révén lett országosan közismert entomológus. Társasági életünk szempontjából kell kiemelnünk, hogy igen hathatósan támogatja a műkedvelő rovarászokat mind gyűjtő, mind feldolgozó munkájukban.
