S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 47/1-2. (Budapest, 1986)

Ml m valószínűségi változó aszimmetrikusan m-•co, n -> oo esetén r-1 szabadságfokul! eloszlású" (PRÉKOPA 1974). Ennek alapján a próbát elvégezve az értékelő táblázatról leolvashatók az eredmények. A táblázat egy szimmetrikus mátrix. Az "X" és "Y" tengelyekre felsorakoztatjuk a preparátumok sorszámait, növekvő sorrendben. Ezek lelőhely szerint csoportosítottak, tehát az azonos helyről származó példányok egymás mellé kerülnek. A program minden egyes preparátum minden felhasznált mérési adatát összehasonlítja minden preparátum megfelelő adatával. Az értékelés eredményét lépésről lépésre a mátrix pontokra irja százalékosan kifejezve (2. ábra). Az elvből adódóan, minden preparátum önmagával összehasonlítva 100 %-os értéket ad és ezek a 100 %-os pontok képezik a szimmetrikus mátrix tengelyét. Az ilyen mátrixokon minden érték kétszer szerepel, ezért a táblázat fele felesleges. Ilyen vizsgálat kétféle összeállításban készült. Az elsőben minden olyan preparátum részt vett, melynek minden értéke mérhető volt. Itt a változók száma először 17, ujabb futtatáskor 12 volt. Ez a vizsgálat egy nem várt eredményt produkált. Mivel ebben a sorozatban részt vettek a hazai példányokon kivül távolabbi tájak állatai is néhány preparátummal, igy tökéletesen igazolta a VARGA (1928) által Nanos térségéből leirt ssp. nova elkülönültségét. A hét preparátum sajátjaival hasonlítva, minden párosításban 95 %-nál, de zömmel 98 %-nál jobban hasonlít, ugyanakkor más területek állataival 79-93 % közé sorolhatók. A nanosi alfaj imágói inkább külső jegyekben és habitusban különböznek egyéb populációktól, alfaji elválasztásuk ivarszervek alapján is korrekt. A második összeállításban azok a preparátumok szerepeltek, amelyekkel azonos földrajzi helyről több példány volt és az Északi-Középhegység keleti feléről származnak. Ezzel a vizsgálandó példányok száma 187-re redukálódott. Sajnálatos, hogy egyetlen dunántúli táj állatai sem kerülhettek érdemben egyik vizsgálati csoportba sem, mert Káld, Kaposvár, Sümeg, Fenyőfő, Szár és Bánhida térségéből csak egy-egy értékelhető példány állt rendelkezésre. Márpedig egyetlen preparátum, amíg nem bizonyos, hogy hiánytalanul hordozza a populációjára jellemző bélyegeket (az ilyen példányok nem gyakoriak), statisztikailag értéktelen. Értelmetlen egy területet képviseltetni egy-két példánnyal, mert látván a faj változékonyságát, félrevezethető lehet minden eredmény. A vizsgálat során többször előfordult, hogy két egymástól távoli példánynak összehasonlításakor az együvétartozásuk valószínűsége 95-98 %, esetenként még ennél is jobb, ugyanakkor sajátjaival csupán 60-70 %-ot értek el. Ezek a preparátumok kivétel nélkül mind torzultak, eredményei felülbirálandók. A kirivó esetek oka olykor a preparátum készítésében, annak fedőlemez okozta torzulásában, esetleg pontatlan mérésben (az utóbbi talán legkevésbé, hosz háromszori mérés és ugyanannyi ellenőrzés történt) keresendő, vagy a már emiitett pathológiai eredetű. A különféle változók kihagyásával, mások beiktatásával futtatott programok során kialakult egy ideálisnak látszó adatcsoport, amely példányonként 9 mért adatot értékel. Az Északi-Középhegység említett térségéből általában 6-34 példány képviseli az egyes gyűjtőhelyeket, ezért vizsgálható anyagnak tekinthető gépi analízisre. Ebben az összeállításban az 1. ábra adataiból az 1., 2., 6., 12., 26., 28., 30., 32., 34. méretek kerültek értékelésre. A Bükk-hegység egy-egy populációja habitusában alig észrevehető különbséget mutat. A feldolgozás során várható volt egy izoláció kimutathatósága. Az ivarszervek alapján ez egyáltalán nem mutatkozott. Sajátjaival összehasonlítva egy geolőgiailag jól izolált terület, a Haragistya populációja látszik kimagaslóan homogén csoportnak. Együvétartozásuk valószínűségi értéke 98 % felett van, és erősen eltér minden más csoporttól (3. ábra). A 3. ábra értékelése: Az ábrán jól látható, hogy vannak példányok, melyek más tájak állataihoz az átlagnál jobban hasonlítanak. Jelentőségük nincs, ez csupán a tömeges sokváltozós anyag gépi feldolgozásának szokványos tünete. A ponthalmaz összhatásában vizsgálandó. A nagyjából egyenletesen pontozott mező a Hórvölgy, Töbrösrét, Nagymező állatait öleli fel. Valószínű, hogy ezek jól ki tudják cserélni génjeiket a környező tájak állataival. Ezt a csoportot mondhatnánk a térség brito martis mediálisának, és egyben ez a ssp. confulgens Issekutz et Kovács. Láthatunk olyan helyet, melynek állatai jobban hasonlítanak egymáshoz mint a mediálishoz. Ilyenek pl. a Haragistya állatai. Génkicserélődésük valószínűleg geológiai izoláltságuk miatt erősen korlátozott. Az első összeállítás feldolgozásának mátrixán (itt nem került bemutatásra) látható volt, hogy a jósvafői és a nanosi példányok nagyjából azonos mértékben homogén állomány és közelebb állnak az átlaghoz, mint a haragistyai példányok. Továbbá: találunk olyan, több példány alkotta, világos sávokat, melyek látszólag semmihez sem állnak közelebb, de komplikálják az értékelést, mert sajátjaihoz sem hasonlitanak jobban. Ezek besorolása még nem történt meg. Gyakoriak még az egyedülálló világos csikók, melyeket alig, vagy egyáltalán nem szakit meg pont. Ezek az átlagnál lényegesen torzultabb ivarszerveket jelölik.Az esetleges hasonlóságot jelölő pont velük azonos mértékben torzult ivarszervekre utal.