S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 47/1-2. (Budapest, 1986)
A Mellicta britomartis Assmann. 1847 Észak-magyarországi populációinak vizsgálata (Lepidoptera: Nymphalidae) Investigation on the Northern Hungarian populations of Mellicta britomartis Assmann, 1847 (Lepidoptera: Nymphalidae) ISSEKUTZ László és KOVÁCS Lajos a Mellicta britomartisnak három földrajzilag is jól izolált alfaját különböztették meg. A Kaposvár és Töröcske környékének populációit ssp. kaposensis. a Középhegység populációit ssp. centroposita , a Bükk-hegység, Észak-Borsodi Karszt és a Zemplénhegység populációit ssp. confulgens néven ismertették. Megkülönböztettek további kisebb csoportokat (Nógrádverőce, Naszály, Szada és a Mátra térségéből), de alfaji elkülönítésük nem volt indokolt. Bizonyos különbségek látszanak az Északi-hegyvidék populációi között is, de a szerzők erről nem tettek említést. A jelen vizsgálat célja az, hogy a rendelkezésre álló 297 db britomartis him ivarszervi preparátum alapján, egyrészt alátámassza az eddigi véleményeket, másrészt rámutasson arra a sarkalatos tényre, hogy még mindig maradt kívánnivaló e sokarcú faj feltárásában. A korábbi kutatóknak nem voltak birtokukban az azóta jelentős tért hóditó számítástechnika adta lehetőségek, melyekkel biztosabb eredmények érhetők el hasonló problémák megoldásánál. A gépi matematika ígéretes előnyei mellett természetesen hátránynak számit az, hogy az ilyen uton történő feldolgozás alapja és feltétele a sok adat. Ez az, ami nagyon megnehezíti a feldolgozás előkészítését, és ujabb problémákat vet fel. Az egyik kérdés az, ami a mikroszkopikus biometriának is örökké vitatott kérdése, hogy a mikroszkopikus mérések szubjektivitása nem küszöbölhető ki teljesen. Ilyen szempontból alapkivánalom lenne az, hogy a teljes vizsgálandó anyagon ugyanazon személy végezze a mikroszkopikus méréseket, továbbá az, hogy valamennyi ivarszervi preparátumot egy személy készítsen. Az utóbbi a hasonló anyag feldolgozásánál szinte teljesen kivitelezhetetlen. A vizsgált anyag: Az 1910-es évek óta különböző kutatók által készített preparátumok a Természettudományi Múzeum Állattárából és a debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetem Állat és Embertan Tanszékéről származnak. A 297 db preparátumbői 31-nek az adatait hiánytalanul felmérni nem lehetett, mert azok hiányosak, vagy jobb esetben roncsoltak voltak felsősorban a legrégebben készült múzeumi anyag). A teljes értékű vizsgálatokban ennyivel kevesebb készítmény vehetett részt, ami egyúttal az imágók lelőhelyei alapján történő csoportosithatőságának jósági fokát is gyengítette. E politipikus faj populációinak alfaji felosztásával, Európa-szerte már több kutató próbálkozott (legeredményesebbek: VARGA, SCHADEWALD) de eredmény ritkán született. A megfigyelések alapján feltételezett izolációs mechanizmus okozta aberráciős készség az ivarszervek változékonyságában is érvényesülni látszik, jobban mint az imágók látszati képén. Azonos helyről, egy időben gyűjtött példányok is olykor rendkívül nagy különbséget mutatnak ivarszervükben, ugyanakkor külsőleg látszólag teljesen megegyeznek. Ez a jelenség általános; észlelhető az oroszországi, a hazai és az alpesi példányoknál egyaránt (I, táblázat). A felsorolt lelőhelyekről különböző mennyiségű szabályos szimmetrikus, és sokkal több aszimmetrikus preparátum származik. VARGA Zoltán szerint a "törzsalak hímjének ivarszerve (ha egyáltalán lehet szó törzsalakról; nevezzük viszonyítási alaknak) páros alkati elemei jól szimmetrikusak. Az egyéb példányoknál fellépő aszimmetria nagysága a törzsalaktól való eltávolodás mérőfoka." A vizsgálatbői az is kitűnik, hogy a méretek aránya igen tág határok között ingadozik. Ez nagyon megnehezítette a munkát, mert oly sok variációt kellett jegyerzni, hogy a sok morfológiai változó figyelembevétele termédek részprogramot igényelt; következésképpen alig volt előbbrejutás. Később derült ki, hogy nem ez a járható ut, mert a genitáliák aszimmetriáit, elváltozásaik erősségét vizsgáló programok (21 szempont - 21 vizsgálat) nem hoztak jelentős eredményt. Ellentétben az előbbiekkel; ez annak a véleménynek ad helyt, miszerint az át-
