S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 47/1-2. (Budapest, 1986)
Adatok a Fertő magyar részének szitakötő faunájához Data to the Odonata fauna of the Hungarian part of Lake Fertő Magyarország szitakötő faunája más rovarcsoportokhoz hasonlítva részletesen ismert. A szitakötők magyarországi elterjedéséről már 1959-ben összefoglaló tanulmányt tettek közzé (STEINMANN 1959). Az egyes kistájak szerinti előfordulási adatokat ujabb, modernebb elemzésekben és a szitakötő fauna chorológiai és fenológiai jellemzőit is összefoglaló tanulmányokban adták közre (DÉVAI, BODNÁRNÉ és BENEDEK 1976, DÉVAI 1976 a, 1976 b). Ez utóbbi publikációk feldolgozzák az előző években már közreadott, megbízhatónak itélt faunisztikai adatokat és hasznos támpontot adnak az elkövetkező kutatások számára. Mindezekből a szintézisre törekvő munkákból, a publikált elterjedési térképekből világosan kitűnik, hogy hazánk nyugati határszéle és ezen belül a Fertőmellék csak kismértékben kutatott terület. Az először megjelent elterjedési térképek szerint mindössze 6 faj ismert erről a területről (STEINMANN 1959) mig az 1976-ban publikált tanulmányok szerint a 8/18, 8/19 jelzetű fertőmelléki körzetből 11 szitakötő faj előfordulásáról vannak adataink (DÉVAI et al.1976). A Fertőhöz közel fekvő Kis- és Nagytómalom területéről eddig 25 faj előfordulása ismert (Csiby 1981). Burgenland északi részéről és különösen az osztrák Fertőmellékről 48 fajt említenek (STARK 1980). Az osztrák Fertő monográfiában ugyancsak 48 fajról tesznek említést (LÖFFLER 1979). A Fertő magyar területén 1975-től folyamatosan végzünk szitakötő gyűjtéseket. Gyűjtéseink a Fertő déli magyar területén lévő láp- és mocsárréteken (Fertőrákos, Balf, Fertőboz és Fertőhomok) és a nádaszónában lévő nagyobb belső tavakban (TAKATS 1984) végeztük. A begyűjtött bizonyító példányok az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékén a tudományos gyűjteményben megtalálhatók. Jelen dolgozatban kizárólag az imágó formában előkerült fajok jegyzékét adjuk közre. A kimutatott fajok jegyzéke P L A TYC NE MIDID AE 1/ Platycnemis pennipes pennipes (Pallas, 1771) - Az 1970-es évek közepéig gyakori volt, a 80-as években már nem sikerült begyüjtenünk. Adataink: 1975.05.17. Fertőrákos, f í , 3 £ . Pontokaspi faunaelem. C OE NA GR IONID AE 2/ Coenagrion pulchellum interruptum (Charpentier. 1825) - a Fertő magyar területén mindenhol gyakori. Adataink: 1975.05.11. Fertőboz, 9 0*, 4 o_ , Ponto-kaspi faunaelem, 3/ Coenagrion puella p uella (Linnaeus, 1758) - A Fertőmelléken mindenütt gyakori. Adataink: 1984.06.05. Fertőrákos,10 6 , 1982.06.18. Fertőrákos, 2 í , 2 o_ , 1975.07.29. Fertőrákos, 10 ô" , 10 o, . Ponto-kaspi faunaelem. 4/ Erythromma najas najas (Hansemann, 1823) - A Fertő magyar területén nem gyakori. Adataink: 1979.07.28. Kis-Herlakni-tó, 2 á , 1 o . Szibériai faunaelem. 5/ Erythromma viridulum viridulum (Charpentier, 1840) - Az előző fajnál jóval gyakoribb, elsősorban a vizzel érintkező nádasfalak előtt észlelhetjük. Adataink: 1983.07.18. Balf, 17 6* . 1983.07.22. Fertőrákos, 23 6* , 7 o_ . Ponto-mediterrán faunaelem. 6/ Ischnura elegáns pontica (Schmidt, 1938) - A Fertő nádaszónájának gyakori lakója. Adataink: 1975.05.06. Fertőrákos, 21 ó*, 12 £. 1975.08.06. Fertőrákos, 15 ó* 8 o_. Ponto-kaspi faunaelem.
