S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 47/1-2. (Budapest, 1986)

zatos kimutatásokat). Igy például elgondolkoztató körülmény az, hogy az elmúlt 25 év alatt mlndöszsze 11 aranyat, 21 ezüstöt és 24 bronzot nyertek el az arra érdemes jelöltek. Ugyancsak szembeszökő, hogy egy alkalommal adtak át 2 ezüst érmet, mig bronzot hét esetben Ítéltek oda megosztva, esetleg éppen olyan évben, amikor sem előtte, sem a következő évben nem adták ki a bronz fokozatot. Ugyancsak érdekes adatként emelem ki, hogy az elmúlt negyed évszázad során mindössze három tagtársunk kapott két érmet: Dr. GOZMÁNY László, Dr. PAPP Jenő és Dr. SÁRINGER Gyula. Ugy érzem, hogy a megemlékezés nem lenne teljes, ha néhány mondatban nem foglalnám öszsze az érem névadójának élettörténetét. Annál is inkább szükségesnek tartom ezt megtenni, mivel a Természettudományi Lexikon 2. kötetének 757. oldalán, az alábbi, mindössze 3-soros ismertető olvasható: "Frivaldszky Imre (1799-1870): természettudós, az MTA tagja. A magyar állatvilágról szóló első állatföldrajzi munka szerzője." FRIVALDSZKY Imre 1799-ben született Bacskón (ma Backa). Még egészen fiatalon, diákkorában kapcsolatba került a növénytan nagy magyar művelőjével, KITAIBEL Pállal, akit gyakran elkísért gyüjtőutjaira. Természetszeretete innen fakad. Mivel a természettudományokat az 1800-as évek elején még az orvostudomány kiegészítő ágainak tartották, igy érthető, hogy a fiatal FRIVALDSZKY Imre is orvosnak készült. Tanulmányai mellett azonban szorgosan gyűjtötte a Kárpátmedence természeti tárgyait. Végzett orvosként 1822-ben "természetrajzi és mütani segédőri" kinevezést kapott a Nemzeti Múzeumban,* ahol az első csaknem tiz esztendőben, feltehetőleg KITAIBEL hatására, szinte kizárólag növénygyüjtéssel foglalkozott. Azonban az egyéb természetrajzi gyűjtemények rendezése során feltűnt neki, hogy az alacsonyabb rendű állatoknak sem a gyűjtése, sem a kutatása nincsen megszervezve. Ekkor határozta el, hogy rovargyüjteményt hoz létre, s ennek érdekében nagyszabású tervet dolgozott ki. Ám elképzeléseit sem a Nemzeti Múzeum igazgatósága, sem a Tudományos Akadémia, sem az országgyűlési rendek nem támogatták anyagilag. A kudarcok ellenére sem vesztette el céljába vetett hitét, hanem elhatározta: rovarkereskedést nyit, hogy azzal alapozza meg tervének anyagi fedezetét. Kitűnő érzékkel virágzó üzleti kapcsolatokat épitett ki, hiszen Európa nyugati országaiban ekkor már keresettek voltak a Kelet-Európából s egyre inkább a délkeleti országokból származó állatok. Ettől kezdődően munkatársai beutazták a Balkánt, Törökországot és Kis-Azsia akkori országait, ahonnan hatalmas gyűjtött anyaggal tértek vissza. O maga is sok országban megfordult. A törökországi útjával kapcsolatos közleményei különösen jelentősek. Legnagyobb müve azonban nem külhoni, hanem hazai anyagokhoz kapcsolódik, cime: "Jellemző adatok Magyarország faunájához". Ezt a munkáját a Tudományos Akadémia 1870-ben, halála évében, nagydijjal jutalmazta. De nem csak itthon, hanem külföldön is elismert tudósként tartották számon, több tudományos társulat is tagjává választotta. Sok kortárs kutató uj állatfajt nevezett el róla. Rendkívüli munkabírása és nem csüggedő lelkesedése kellett ahhoz, hogy a kor meg nem értése ellenére is létrehozhatta azt a hatalmas tudományos állattani anyagot, ami alapja lett az akkori Nemzeti Múzeum állattani gyűjteményének. Bizton mondhatjuk, hogy BALOGH professzor választása méltán esett FRIVALDSZKY Imrére, amikor egy jutalomérem létrehozásának a gondolatával foglalkozott. Igaz, FRIVALDSZKY Imre nem volt kizárólag entomológus, hiszen sok egyéb természetrajzi tárgyat is gyűjtött, de először vetődött fel benne egy nemzeti rovargyüjtemény felállításának a gondolata. Ugyanakkor ebben a tudományágban, az ő kezdeti segítségével és irányításával unokaöccse, FRIVALDSZKY János (1822-1895) szerzett elévülhetetlen érdemeket a magyar entomológia számára. (Egyébként az érem hátoldalán ábrázolt bogárfajt is a Pselaphus mehadiensist FRIVALDSZKY János irta le a Mehádiai-hegységből.) Befejezésül hadd idézzem NAGY Barnabás (1961) titkári beszámolójának egy rövid részletét, ami az érem tervezőjére vonatkozik: "A Frivaldszky Imre emlékplakettel kapcsolatban tájékoztatásul megemlitem, hogy a Választmány intenciói szerint GRANTNER Jenő szobrászművész elkészítette a 6 cm átmérőjű, kétoldalas plakettet, amelynek kemény fémből készült eredetijét a Természettudományi Múzeum Főigazgatóságán helyeztük el megőrzésre." A tervező életrajzi adatai röviden a következők: ABONYI GRANTNER Jenő 1907-ben született Budapesten. 1922 és 1929 között az Iparmüvészeti Főiskolán tanult. 1929-ben a Képzőművészeti Főiskolán a kiváló SZENTGYÖRGYI István * A Nemzeti Múzeum, mint ismeretes, elsősorban gróf SZÉCHÉNYI Ferenc adományaira épülve 1802-ben jött létre, ekkor gyűjteményei főként könyvekből, régiségekből és érmékből álltak. Az önálló Állattár pedig csak 1870-ben nyitotta meg kapuit.