S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 46/1. (Budapest, 1985)
Természettudományi Múzeum és a Savaria Múzeum bogárgyűjteményében, valamint Podlussány Attih és Szalóki Dezső magángyűjteményében találhatók. Irodalom: ENDRODI S. (1958): A szubogarak (Scolytidae) Kárpát-medencei lelőhelyadatai. Folia ent. hung., 11: 21-43. - SCHEDL, K.E. (1981): Familie, Scolytidae. - In: Freude, H., Harde, K.W., Lohse, G.A.: Die Käfer Mitteleuropas, 10: 58-85. CZETŐ Zsolt PODLUSSÁNY Attila SZALÓKI Dezső, Budapest Folia ent. hung. 46 (1), 1985 Az Euzophera bigella egeriella Milliére hazai előfordulása őszibarackfákon (Lepidoptera: Phycitidae) The occurrence of Euzophera bigella egeriella Milliére in Hungary on peach trees (Lepidoptera : Phycitidae) 1981. őszén a Gyümölcs- és Disznövénytermesztési Kutató Intézet érdi kísérleti telepének őszibarack ültetvényében a kéregelhalást okozó gombák által keltett sebeket megbontva rovarjáratokat figyeltünk meg, amelyek főleg az elpusztult kéregrészekben haladtak, de helyenként behatoltak a még élő háncsba is. A járatok egy részéből a "tettes", egy körülbelül 1.5 cm hosszúságú hernyó is előkerült. E hernyók közül kettőt sikerült kinevelni, és azok az Euzophera bigella egeriella Mill, példányainak bizonyultak. (Az egyik példányról készült genitalia rajzot GOZMÁNY Lászlóval hasonlítottuk össze ROESLER (1973) Euzophera genitalia rajzaival, és azt az ott E. egeriella Mill, néven szereplő fajéval találtuk egyezőnek, a másik példányt R.U. ROESLER az E. bigella bigella és E. bigella egeriella közti átmeneti formának határozta meg.) 1. ábra: Az Euzophera bigella him ivarszerve; a - transtilla, b - edeagus Az E. bigella Z. és E. egeriella Mill. - korábban különállóaknak tekintett - fajok státusát ROESLER (1980) tisztázta; megállapította, hogy egy faj két alfajáról van sző. A két alfaj elsősorban a him genitalia transtillája és edeagusa alakulásában különbözik egymástól. Amig a ssp. bigel- lánál tipikus esetben a transtilla patkó alakú, az edeagus vége pedig nem szélesedik ki, addig a ssp. egeriella esetében a transtilla járom alakú, az edeagus vége pedig egyik oldalon mintegy peremet viselve kiszélesedik. A két alfaj közül a ssp. bigella Európa középső zónájában, a ssp.ege riella Dél-Európában, Észak-Afrikában és Kisázsiában él, a két terület között pedig egy viszonylag széles keresztéződési zóna található. E kereszteződési zóna északi határát ROESLER nagyjából a 46° szélességi kör mentén vonta meg. Az érdi példányok azt igazolják, hogy ez a zóna, ahol a két alfaj tipikus alakjai és átmeneti formái is előfordulnak, nálunk a 47° szélességi körtől északra is kiterjed. Az E. bigella egeriella alfaj magyarországi előfordulásáról ezideig konkrét adat nem volt ismeretes, az őszibarack sem szerepelt eddig ismert tápnövényei között.